8:15 PPREV3.1 Chatterjee Anoushka, Általános Orvostudományi Kar V.

Népegészség- és Járványtani Intézet

Volatile organic compounds (VOCs) comprise one of the most important group of indoor air pollutants. They have been used frequently in a number of building materials including paints, thinners, and adhesives and are present in a variety of consumer products. Due to their low boiling point, VOCs can release into the indoor air and have been found frequently in residential and educational buildings, and offices at concentrations of two to five times higher than their corresponding outdoor levels. Consequently, chronic exposure to VOCs can result in a range of adverse effects including damage to the respiratory, nervous, and cardiovascular system. In addition, long-time inhalation of specific VOCs has been identified as a risk factor for various cancers. Because children usually spend 6 hours a day in the classrooms for five days per week, their health is at increased risk. Therefore, the aim of our study was to collect data on levels of VOCs exposure in classrooms of European schools and estimate the related health risk. To obtain data on the concentration of VOCs, a systematic literature search was performed using the PubMed, Web of Science, and Scopus databases. Meeting the inclusion criteria, 18 VOCs and 17 European countries were included in our study. To estimate the risk of respiratory, cardiovascular, neurological, and carcinogenic effects, this data were entered into the Indoor Air Quality Risk Calculator software of the World Health Organization and the point of departure indices (PODIs) of VOC exposures were calculated. If the PODI is less than or equal to 1.0 the hazard is considered to be negligible, while values above 1.0 indicate an increased health risk. Our estimation showed that there was an increased risk of respiratory effects due to formaldehyde exposure in schools of Cyprus, Portugal, France, Germany, Greece, Hungary, Ireland, Italy, Romania, Slovenia, Spain, and Sweden. PODIs were also greater than 1 for neurological effects attributable to exposure to formaldehyde in Portuguese and benzene in Greek, German, and Hungarian schools. The results of our study show that of the 18 VOCs tested exposure to formaldehyde and benzene is a significant health issue in many European schools. Therefore, to reduce the health risk, actions are needed to decrease the concentrations of these VOCs in classrooms of the schools concerned.

Témavezető: Dr. Szucs Sandor és Dr. Pal Laszlo

8:30 PPREV3.2 Siva Murari Devarajan, Általános Orvostudományi Kar V.

Családorvosi és Foglalkozás- egészségügyi Tanszék

Background: This research aims to investigate the intricate connection between sleep quality and adverse childhood experiences (ACEs) among university students. Sleep quality is a crucial determinant of overall well-being, and understanding its association with ACEs can provide valuable insights into the complex dynamics influencing the mental health and wellbeing of students. Methods: A cross-sectional study was conducted among 78 medical students, utilizing validated questionnaires to assess sleep quality and quantify ACEs. Sleep quality was evaluated using the Pittsburgh Sleep Quality Index (PSQI), while ACEs were measured through the Adverse Childhood Experiences International Questionnaire (ACE-IQ). Descriptive statistics, Mann Whitney U tests, Spearman rank correlations and multiple linear regression models were employed to analyze the data. Results: The study comprised a sample of 78 university students, with 33 males and 45 females, following the exclusion of three individuals due to incomplete questionnaires. Our results showed females having high scores in the Pittsburgh sleep index indicating poorer quality of sleep compared to men (p<0.001). There was no significant difference in sleep quality and adverse childhood experiences based on their education level. There was also no significant difference based on their place of origin. Spearman rank correlations doesn’t show significant correlations between the factors. Conclusion: The study underscores the prevalence of inadequate sleep among students and unveils a clear gender-based contrast in sleep quality within the student cohort, with females reporting lower sleep quality than males. Notably, factors like education level and place of origin didn't significantly impact sleep quality or adverse childhood experiences. Encouraging students at the University of Debrecen to actively utilize the existing resources and support systems is crucial for prioritizing their mental health and well-being.

Témavezető: Dr. Kolozsvári László Róbert és Dr. Rekenyi Viktor

8:45 PPREV3.3 Nai Abraham, Általános Orvostudományi Kar II.

Népegészség- és Járványtani Intézet

The increasing prevalence of non-communicable diseases linked to lifestyle, diet, and overweight/obesity is a global health concern, including in lower-middle income countries.  There is increasing evidence that characteristics of the built environment, including land-use mix and urban sprawl, can influence residents' lifestyles, including physical activity and diet, thereby influencing the development of NCDs. The aim of this study is to describe the characteristics of the built environment, the social environment, and the residents’ lifestyle and nutritional status in different neighborhoods of Accra, Ghana. A cross-sectional observational study was conducted in June and July 2023. In Accra, 12 neighborhoods were randomly selected based on high and low values of residential density and slum index (a measure of neighborhoods’ socioeconomic status). Sociodemographic, household and neighborhoods information were collected with an adapted questionnaire of NEWS (Neighborhood Environment Walkability Scale) for Africa. We cleaned, coded, and analyzed the data with IBM SPSS 26.0.Descriptive characteristics and comparisons by neighborhood type were performed. Differences were tested using Chi square test and Kruskal Wallis test. Pairwise comparisons were performed by Dunn-Bonferroni test. A total of 632 adults (median age 34.5, female 60.5%) participated in the survey. The built environment characteristics of the different neighborhood types showed significant differences in all subscales of NEWS (the land use mix, access to services, street connectivity, safety for walking and cycling, aesthetics, safety from traffic, safety from crime, personal safety, and stranger danger. Work-related and leisure time physical activity levels and diet (consumption of fruits and vegetables, sweets, sugar sweetened beverages, fast food and street food, and alcohol)   also showed differences between neighborhoods. Differences in nutritional status were inconsistent across neighborhood types. We found significant differences in the characteristics of the built environment and the lifestyle of the residents between the neighborhoods. The associations between these factors require further analysis.

Témavezető: Dr. Bárdos Helga és Effah Emmanuel Sintim

9:00 PPREV3.4 Sarkar Akash, Általános Orvostudományi Kar V.

Népegészség- és Járványtani Intézet

The use of traditional biomass, charcoal and kerosene in inefficient cooking stoves is responsible for significant household air pollution (HAP). It is associated with an increased risk of morbidity and mortality from chronic obstructive pulmonary disease, acute lower respiratory tract infections, ischemic heart disease, lung cancer, and stroke. In addition, HAP can lead to more pronounced social, environmental, and financial losses in populations living in countries with a low Environmental Performance Index (EPI) used to characterize the effectiveness of environmental policies. To support policy decisions on fuel transition in these countries, the World Health Organization has developed the Benefits of Action to Reduce HAP (BAR-HAP) tool. It estimates the disease burden reduction and social benefits of switching from traditional fuels to less polluting alternative cooking fuels such as biogas, liquefied petroleum gas (LPG), ethanol, and electricity and assesses the impact of changing to improved cooking stoves (ICS). The tool can take into account policy interventions such as stove or fuel subsidies, technology ban and behavior change either alone or in combination. In this study, we aimed to model the health and social effects of fuel change using the BAR-HAP tool in countries with the lowest EPI scores including India, Liberia, Haiti and Turkey. Based on available data the following transition scenarios were selected: traditional biomass to LPG for India, traditional biomass to biogas and traditional charcoal stove to ICS charcoal for Haiti, traditional biomass to ICS with natural draft and traditional charcoal to ICS charcoal for Liberia and LPG to electricity for Turkey with 10% fuel subsidy and 70% stove subsidy over a 10-year period. The disability adjusted life years (DALYs) averted/1 million population, social benefits in millions of US $/1 million population, and cost/DALY avoided, also known as cost-effectiveness ratio (CER), were calculated for each country. Turkey had the highest disease burden reduction of 4378 DALYs/1 million population/year and the highest social net benefits of 95.6 million US $/1 million population/year. In terms of CER, the best outcome was also in Turkey (52 US $/DALY avoided). Our estimation suggests that policy interventions aimed at reducing HAP through transitioning to cleaner cooking fuels and technologies can result in significant health and social benefits in developing countries.

Témavezető: Dr. Pál László és Dr. Szűcs Sándor

9:15 PPREV3.5 Obutu Priscila Leah Nyamusi, Általános Orvostudományi Kar IV.

Népegészség- és Járványtani Intézet

Introduction: Contraceptive use is an important measure in controlling unplanned or unwanted pregnancies, which pose a risk of poor pregnancy outcomes, especially in low- and middle-income societies. Therefore, studies on disparities in modern and traditional contraceptive use and the contributors to socioeconomic inequalities are crucial to achieve better maternal health outcomes. Objective: We aimed to explore socioeconomic inequalities in terms of contraceptive use among women of reproductive age in Kenya. Methods: The data was obtained from the 2022 Kenya Demographic and Health Survey collected from reproductive active women aged 15-49. Our study included 32,156 women of reproductive age. Wealth index and education level were used as measures of socioeconomic status. Erreygers Concentration Index (ECI) was applied to measure the degree of inequality in the use of contraceptives in the total sample and across various sub-groups. Results: The overall prevalence of contraceptive use was 41.9%, the lowest rate (10.2%) was observed among teenagers aged 15-19. The use of contraceptive varied between 3% and 56.8% in Northeastern and Central regions of Kenya. Women living in urban areas reported a significantly higher prevalence of contraceptive use compared to rural residents (42.9% vs 41.2% p=0.004). The concentration in use of contraceptive was observed among women with higher education (ECI=0.136, p<0.001) and among women with higher household wealth index (ECI=0.149, p<0.001). Wealth and education related inequalities in use of contraception significantly differed by age groups, religion, marital status, and geographical regions. The wealth related inequality was more apparent in rural areas (ECI=0.192, p<0.001) than in urban areas (ECI=0.141, p<0.001), however, the inequalities in contraceptive use by education did not differ significantly by place of residence. Conclusion: Socioeconomic inequalities exist in use of contraceptives among the different population sub-groups in Kenya. Targeted interventions focusing on specific demographic groups can contribute to more equitable access to reproductive health services across the different regions of Kenya, as well as more effective family planning initiatives.

Témavezető: Dr. Kovács Nóra

9:30 PPREV3.6 Enyedi Nóra, Általános Orvostudományi Kar III.

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet

A mély nyaki régióban jelentős mennyiségben megtalálható barna zsírsejtek marker fehérjéje az uncoupling protein (UCP) 1, mely a mitokondriális elektrontranszfer és az ATP szintézis szétkapcsolásával hőt állít elő, így növelve az energia felszabadítást. A nem-didergéses hőtermelés fokozása ezen adipocitákban terápiás célpontként szolgálhat az elhízás és a diabétesz elleni küzdelemben. A vízoldékony B1-vitamin származéka - a tiamin pirofoszfát (TPP) - a mitokondriális TPP-függő enzim komplexek kofaktora, ezáltal támogatva a katabolikus anyagcserefolyamatokat. Munkacsoportom korábban közölt adatai alapján az SLC19A3 gén által kódolt tiamin transzporter (TT) 2 nagyobb mértékben expresszálódott barna adipocitákban, a fehérekhez képest. A sejtek által felvett többlet tiamin fokozta az adipociták barnulását és a szimpatikus jelre adott termogenikus válaszát. Célul tűztük ki annak vizsgálatát, hogy a humán ex vivo adipocita differenciációt követő, különböző - a vérplazma tiamin tartalmával összeegyeztethető - tiamin koncentrációkkal való kezelés befolyásolja-e a sejtek hőtermelő képességét. Mély nyaki zsírszövet-eredetű sztróma sejteket hőtermelésre nagymértékben képes adipocitákká differenciáltattunk 14 napon keresztül, majd a sejteket 10 órán át tartottuk tiamin mentes médiumban, amelyhez különböző koncentrációban adtunk tiamint. A TT valamint a termogenikus gének és fehérjék kifejeződését RT-qPCR-ral és western-blottal határoztuk meg. A sejtek oxigén fogyasztását Seahorse XF96 Extracellular Flux Analyzer alkalmazásával mértük. A tápfolyadék tiamin tartalma nem befolyásolta a TT 1 és 2 expresszióját. Az UCP1 és a PGC1A mRNS és fehérje kifejeződése, valamint az I-III. mitokondriális komplex alegységek mennyisége növekedett a differenciáltatott adipocitákban a magasabb tiamin koncentráció jelenlétében. A CIDEA és DIO2 barna-marker gének, valamint a mitokondriális foszfatidsav transzportjában szerepet játszó PRELID3A gén kifejeződése is nagyobb volt tiamin jelenlétében, a tiamin mentes médiumban kezelt adipocitákhoz képest. A tiamin továbbá kismértékben növelte az adipociták maximális és protoncsorgásos légzését, mely fokozott UCP1-függő hőtermelésre utal. Eredményeink alapján, a tiamin extracelluláris koncentrációja befolyásolja a humán adipociták termogenikus kapacitását; a B1-vitamin elégteleség gátolhatja az elhízás-ellenes hőtermelő folyamatot.

Témavezető: Dr. Kristóf Endre Károly és Vinnai Boglárka Ágnes


10:00 PPREV3.7 Balogh Petra, Általános Orvostudományi Kar II.

Magatartástudományi Intézet

Bevezetés: A testképzavarok kialakulásában fontos tényező a szelf fejlődése, melyben a szülőkkel való korai kapcsolatnak kitüntetett szerepe van. A gyermek tőlük várja nárcisztikus igényeinek a kielégítését. A szelf fejlődésének elégtelenségei azt eredményezhetik, hogy a személy önmagát a fizikai szelfen keresztül tapasztalja meg, illetve ezek a hiányosságok az érzelmek felismerésének és kifejezésének a képességét is károsítják. Így kitüntetett szerepet kap a test, mi által annak változásai nagyobb identitásváltozásokkal járnak, illetve az érzelmek kifejezésének az eszközévé a test válik. Célkitűzések: Jelen vizsgálat célja feltárni, hogy milyen kapcsolat lehet a szelffejlődés esetleges elégtelenségei, valamint a testképpel kapcsolatos elégedetlenség között, illetve az alexitímiás vonások ebben milyen szerepet játszanak. Módszer: A mintát pszichiátriai anamnézissel nem rendelkező, 18. életévüket betöltött személyek alkották (n=131). A demográfiai adatokon kívül a szelffejlődés és a nárcisztikus szükségletek vizsgálatára a Self Psychology Questionnaire magyarra fordított változata, az alexitímia vizsgálatára a Torontói Alexitímia Skála (TAS-20), valamint a testtel való elégedettség vizsgálatára nők esetében a Testi Attitűdök Tesztje (BAT), férfiak esetében pedig az Izomzattal Való Elégedettség (MASS-HU) kérdőívek kerültek felvételre. Az adatok feldolgozását lineáris regresszió analízissel és mediációs elemzéssel végeztük. Eredmények: A teljes mintán igazolódott a szelffejlődés elégtelensége és az alexitímia közötti kapcsolat (B=0,41, p<0,001). Női mintán a vizsgált nárcisztikus szükségletek mindegyike indirekt hatást gyakorolt a testképre, mely az alexitímia mediáló hatásán keresztül járul hozzá a testtel való elégedetlenséghez (B=0,62, p=0,025). A férfiaknál a nárcisztikus szükségletek közül az idealizálás iránti igény kielégítetlensége jelezte előre a testtel való elégedetlenséget (B=0,80, p=0,003). Férfi mintán az alexitímia mediáló hatása nem volt kimutatható. Diszkusszió: Eredményeink szerint a szelffejlődés fontos szerepet játszik az érzelmi fejlődésben és a testkép alakulásában. Míg férfiak esetén a megfelelő szelffejlődéshez szükséges idealizálás iránti szükséglet kielégítetlensége önmagában is a testtel való elégedetlenség kialakulásához vezethet, nők esetében ahhoz a szelffejlődés elégtelensége mellett az elégtelen érzelmi fejlődés is szükséges.

Témavezető: Dr. Fekete Zita

10:15 PPREV3.8 Varga Zalán, Általános Orvostudományi Kar V.

Népegészség- és Járványtani Intézet

Varga Zalán ÁOK V. Népegészség- és Járványtani Intézet Bevezetés: Magyarországon a megelőzhető betegségek halálozása magas. A megbetegedések egyrésze szűréssel elkerülhető. Felmerül a kérdés, vajon szűrővizsgálatok tekintetében, milyen a családorvosok részvétele. A betegségek éppúgy érinthetik az orvosokat, mint az átlag populációt. A háziorvosok szűrése emellett fontos, nemcsak az ő egészségük, hanem a betegek biztonsága szempontjából is, ezzel minimalizálhatják a fertőző betegségek átvitelét. Példát is mutathatnak a pácienseik számára az egészségmegőrzésről. Cél: A három magyar járás (mátészalkai, szobi, nagyatádi) családorvosainak szűrésekkel kapcsolatos véleményének és az abban való részvételének felmérése, illetve a kapott eredmények és a magyar populációs átlag közti eltérések leírása volt. Módszer: Az „Európai lakossági egészségfelmérés” (ELEF2019) kérdőívének átalakított változatát használtuk a személyes interjúkon alapuló keresztmetszeti vizsgálathoz, 2023-ban. A három járásban praktizáló 62 családorvosból 50-en vállalták a részvételt. Az orvosok adatait a felsőfokú végzettséggel rendelkező magyar felnőttek ELEF 2019-es felmérésben meghatározott adataival hasonlítottuk össze. Vizsgáltuk az influenza elleni átoltottságot, és a hipertónia, diabetes, hiperlipidemia, méhnyakrák és emlőrák szűrések gyakoriságát a megfelelő célcsoportokban. Logisztikus regressziós modellt alkalmazva, korra és nemre, korrigált esélyhányadosokkal (EH és a megfelelő, 95 százalékos megbízhatósági tartományokkal, 95%MT) adtuk meg. Eredmény: A háziorvosok 58%-a részesült 1 éven belül influenza elleni védőoltásban, 90,9%-uk vett részt hipertónia, 97,2%-uk hiperlipidemia, 83,3%-uk cukorbetegség, 73,7%-uk emlőrák és 95,5%-uk méhnyakrák szűrésen. 1 éven belül influenza elleni vakcináció (EH=8,67; 95%MT: 4,8;15,64) és a 3 éven belüli lipidszint mérés (EH=7,78; 95%MT: 1,06;57,24) gyakrabban fordult elő a háziorvosok körében. A 2 éven belüli emlőrákszűrés (EH=12,54; 95%MT: 4,38;35,89) és a 3 éven belül méhnyakrákszűrés is gyakoribb volt háziorvosok között (EH=44,69; 95%MT: 5,96;335,41). Konklúzió: A három járásban praktizáló háziorvosok lényegesen nagyobb gyakorisággal vették igénybe a preventív szolgáltatásokat, mint a hasonló képzettségű betegeik. Érdemes volna személyes példamutatásukat hasznosítani azért, hogy praxisukban növelni tudják a betegek prevencióval kapcsolatos együttműködési hajlandóságát. Témavezető: Dr. Sándor János

Témavezető: Dr. Sándor János

10:30 PPREV3.9 Skórán Fruzsina, Általános Orvostudományi Kar II.

Magatartástudományi Intézet

Absztrakt Bevezetés: Szakirodalmi adatok alapján az evészavarok patogenezisében kiemelt jelentőséggel bírhatnak a gyermekkori ártalmas élmények és az ezekkel összefüggő maladaptív érzelemszabályozási stratégiák. Azonban a serdülők körében végzett kutatások száma korlátozott. Célok: Kutatásunkban középiskolás diákok körében vizsgáltuk a gyermekkori ártalmas élmények és a maladaptív érzelemszabályozási stratégiák szerepét evészavarokban. Továbbá célunk volt tesztelni az érzelemszabályozási stratégiák mediáló szerepét az ártalmas gyermekkori élmények és az evészavar megjelenése között. Módszer: Keresztmetszeti kutatásunk mintavételi kereteként egy gimnázium 9.-12. évfolyamos diákjai szolgáltak. Kérdőíves módszert alkalmaztunk, hozzáférhetőségi mintavételezéssel. Az internetre adaptált kérdőív-csomag felvételére osztályfőnöki óra keretében került sor. Az alapdemográfiai adatok mellett az Ártalmas Gyermekkori Élmények Kérdőív (ACE-10), az Érzelemszabályozási Nehézségek Kérdőív (DERS), és az Evészavar Kérdőív (EDI), illetve az evészavar kockázat felmérésére szolgáló SCOFF Kérdőív került felvételre. Eredmények: A mintát 14 – 18 év közötti serdülők (N= 122, 67% lány, átlagéletkor = 16,25 ± 1,76) alkották. Az evészavar szempontjából magas kockázatúak körében szignifikánsan jellemzőbb volt az érzelmi válaszok elfogadhatatlansága, a célvezérelt viselkedés fenntartásának nehézsége továbbá az érzelemszabályozási stratégiákhoz való korlátozott hozzáférés (Mann – Whitney próba, p<0,01), illetve marginálisan szignifikánsan nagyobb arányban számoltak be gyermekkori ártalmas élményről, mint az evészavar szempontjából alacsony kockázatúak (Fisher-féle egzakt próba, p= 0,083). Az általunk vizsgált érzelemszabályozási nehézségek és evészavar tünetek között számos aspektusban találtunk pozitív irányú, szignifikáns összefüggést (rho =0,22 – 0,60, p<0,01). A legalább egy gyermekkori ártalmas élményt átélők körében fokozottabb evészavar tünetek jelentkeztek, mint azoknál, akik nem számoltak be ilyen élményekről (Mann – Whitney próba, p<0,05). Az érzelemszabályozási nehézségek mediáló hatása a gyermekkori ártalmas élmények és evészavar kockázat és tünetek megjelenésében nem igazolódott. Következtetés: Eredményeink megerősítik a gyermekkori ártalmas élmények és érzelemszabályozási nehézségek szerepét az evészavar tünetek megjelenésében serdülőkorban, ami rámutat a prevenció fontosságára ebben a populációban. Kulcsszavak: érzelemszabályozás, evészavar, gyermekkori ártalmas élmények

Témavezető: Dr. Kovács-Tóth Beáta és Oláh Barnabás

10:45 PPREV3.10 Földesi Petra, Általános Orvostudományi Kar II.

Magatartástudományi Intézet

Bevezetés: A fizikális, mentális és emocionális jóllét kulcsfontosságú a gyermekek optimális fejlődése szempontjából, hiánya megnöveli a kockázatát a későbbi mentális betegségek kialakulásának. A gyermekjóllét komplex fogalom, amelynek definícióját és mérését tekintve nem született még konszenzus. Ma egyre elterjedtebb a gyermekek nézőpontjának figyelembevétele saját jóllétükkel kapcsolatban, amely elősegítheti a releváns prevenciós programok kidolgozását. Célkitűzés: Jelen kutatás célja, hogy induktív, kvalitatív és közvetlen módon vizsgálja azt, hogy az 5-6 éves korú gyermekek milyen tudással rendelkeznek saját szubjektív jóllétükről, továbbá, hogy miként cselekednek annak érdekében, hogy azt megteremtsék. Módszer: A keresztmetszeti vizsgálat egy egyesített óvodai intézmény 6 csoportjának felkeresésével zajlott. A vizsgálatban azok az 5-6 éves gyermekek (n=31, 16 lány és 15 fiú) vettek részt, akiknek gondviselői aktívan hozzájárultak a kutatásban való részvételéhez. A gyermekek jólléttel kapcsolatos tudását a „draw and write” rajzvizsgálati technika segítségével mértük fel. A rajzokat 3 független elemző kódolta, majd tartalomelemzés révén kerültek feldolgozásra. Eredmények: A rajzok alapján a gyermekek saját szubjektív jóllétüket önmagukból kiinduló, elsősorban egyszerű cselekvésben megragadható jelenségként definiálják, amely olyan pozitív affektusokkal köthető össze, mint a nyugalom (61,3%), az izgatottság (19,4%) és a boldogság (74,2%). A szubjektív jóllét megtapasztalását tekintve a kontextus nem hangsúlyozott (35,1%), amennyiben igen, leginkább a szabadba (32,4%) és a gyermekek otthonába (10,8%) helyezhető. A gyermekek a szubjektív jóllét elérését döntően aktív (71,0%), egyedüli (54,8%) cselekvésként ábrázolják, de passzív tevékenységek is megjelennek (25,8%), illetve a kapcsolatok fontossága is kirajzolódik (38,7%). A játék ábrázolása, mint saját jóllétet előmozdító, elérhető tevékenység is nagy arányban fordul elő. Következtetések: Az eredmények megerősítik, hogy a gyermekek a saját jóllétüket olyan állapotnak látják, amely egyszerű cselekvéseken és érzelmeken alapszik, nagy részben önállóan, hétköznapi tevékenységeken keresztül megteremthető, ugyanakkor a társas támogatás is befolyásolja. A kutatás eredményei hozzájárulnak annak megértéséhez, hogy a gyermekek közvetlenül hogyan észlelik és értelmezik saját jóllétüket, illetve milyen eszközökkel képesek azt elérni. Kulcsszavak: gyermekjóllét, szubjektív jóllét, óvodáskor, „draw and write” technika

Témavezető: Dr. Kovács-Tóth Beáta

11:00 PPREV3.11 Szekanecz Vera Anna, Általános Orvostudományi Kar II.

Magatartástudományi Intézet

Bevezetés: Annak érdekében, hogy a szakellátásban részesülő gyermekek megkapják a kellő támogatást, szükség van olyan nevelőszülőkre, akik megfelelően felkészültek a munkájuk során felmerülő számos probléma leküzdésére. A nevelőszülők nevelési stílusának kialakítására hatással van saját nehézségeik megélése, illetve pszichológiai erőforrásaik megléte egyaránt. Cél: Jelen kutatásban információt gyűjtöttünk a nevelőszülők által megélt nehézségekről, a rendelkezésükre álló pszichológiai erőforrásokról, valamint szerettük volna megtudni, hogy ezek hogyan befolyásolják a nevelt gyermekekkel való kapcsolatukat, azaz milyen nevelési stílust használnak. Módszer: A jelen keresztmetszeti vizsgálat mintáját összesen 5 vármegyéből 253 nevelőszülő adatai alkotják, életkoruk átlaga 43,65 (SD=9,59) év. A kérdőívcsomagban demográfiai adatokon túl a résztvevők pszichológiai immunkompetenciájára (PIK), nevelési stílusára (PSDQ), valamint a nevelőszülőséggel kapcsolatos nehézségeikre vonatkozó saját szerkesztésű kérdéseket tettünk fel. Eredmények: A nevelőszülőséggel járó nehézségek 5 csoportját azonosítottunk, úgymint a problémák a gyermekekkel, kötelezettségek, rendszerrel kapcsolatos nehézségek, magánéleti problémák és a gyermek elvesztése. Ezen nehézségek megélésének intenzitása gyenge, pozitív együttjárást mutat a megengedő és a tekintélyelvű nevelési stílussal, valamint gyenge, negatív korrelációt mutat az irányító (iránymutató) nevelési stílussal és a pszichológiai immunkompetenciával. Továbbá, a pszichológiai immunkompetencia mértéke ellentétes, gyenge kapcsolatban áll a megengedő és tekintélyelvű nevelési stílussal, míg közepesen erős, pozitív együttjárást mutat az irányító nevelési stílussal. A regresszióval vizsgált adatok megerősítették, hogy azok a nevelőszülők, akiknek a nevelési stílusa irányító, feltehetően jobb immunkompetenciával rendelkeznek, kevésbé terheli le őket a nevelőszülői hálózat által támasztott kötelezettségek, ugyanakkor nehezebbnek ítélik meg a gyermek elvesztését. Következtetések: A nevelőszülők immunkompetenciájának javítása növelheti a támogatóbb, melegebb (irányító) nevelési stílus kialakítását, ami hozzájárulhat a nevelt gyermekek megfelelő fejlődéséhez. Támogatások: Új Nemzeti Kiválósági Program Felsőoktatási Mesterképzés Hallgatói Ösztöndíj (Pályázati azonosító: ÚNKP-23-2-I-DE-354) Kulcsszavak: nevelőszülő, nevelési stílus, pszichológiai immunkompetencia, nehézségek, szakellátás  

Témavezető: Dr. Molnár Judit és Grebely Péter

11:15 PPREV3.12 Pinhasov Mirjam, Általános Orvostudományi Kar II.

Magatartástudományi Intézet

Bevezetés: A viselkedési függőségek olyan ismétlődő magatartásformák, melyek fölött a személy kontrollt gyakorolni képtelen, károsítva önmagát/környezetét, és melyek közegészségügyi jelentőségük miatt intenzíven kutatottak. A viselkedés addikciók jellegzetes premorbid személyiség talaján szerveződnek, így diagnosztikai és terápiás szempontból is lényeges a releváns személyiségvonások feltárása. Célkitűzés: Kutatásunk célja, azon személyiségvonások azonosítása, melyek fokozott kockázatot jelenthetnek a szerencsejáték zavar, internetfüggőség, illetve online játékfüggőség kialakulására. Módszer: Mintánkat pszichiátriai diagnózissal nem rendelkező, 18 év feletti személyek alkották (n=123). A demográfiai változók mellett felmértük az internet-, videójáték- és szerencsejáték-használati szokásokat. A potenciálian jelenlévő problémás használatot a Problémás Internethasználat Kérdőívvel (PIU-Q), a Tíztételes Internetesjáték-használati Zavar Teszttel (IGDT-10) és a South Oaks Szerencsejáték Kérdőív magyar változatával (SOGS-HU) vizsgáltuk. Az eredmények alapján a mintánkat nem problémás, illetve problémás internethasználó, problémás internetesjáték-használó és problémás szerencsejátékos alcsoportra osztottuk. A megkérdezettek személyiségvonásait 6 dimenzió mentén mértük fel a Hexaco-60 tételes változatával. Eredmények: A problémás (magas kockázatú) szerencsejátékosok a Becsületesség (p<0,01), Érzelmesség (p<0,000), Lelkiismeretesség (p<0,01) és Nyitottság (p<0,014) skálákon szignifikánsan alacsonyabb értékeket értek el nem problémás társaikhoz képest. Hasonló eredményeket kaptunk a Lelkiismeretesség skálán a teljes minta egészséges résztvevőihez viszonyítva (p<0,038). Az Érzelmesség kapcsán a problémás internethasználóknál szignifikáns eltérést találtunk a nem problémásokhoz (p<0,01), az egészséges résztvevőkhöz (p<0,013) és a problémás szerencsejátékosokhoz (p<0,000) képest is. Az Extraverzió vonásában tendenciaszintű különbség van jelen a nem problémások javára (p<0,055). A videójátékosok alcsoportjában nem találtunk eltéréseket. Diszkusszió: Eredményeink megfelelnek a szakirodalomi adatoknak. A problémás szerencsejátékosoknál a viselkedési addikcióra kockázatot nem mutató személyekhez képest kevesebb proszociális vonást találtunk. Míg a kockázatos internethasználó alcsoportra jellemző leginkább az érzelmesség. A problémás internetesjáték-használat esetén a korábbi vizsgálatok a negatívabb személyiségvonások jelenlétére utalnak, amit eredményeink nem tükröznek.

Témavezető: Dr. Fekete Zita

1. blokk

  • Időpont 8:15-9:45
  • Helyszín Learning Center 0.06
  • Elnök Dr. Bárdos Helga,
    Chatterjee Anoushka

2. blokk

  • Időpont 10:00-11:30
  • Helyszín Learning Center 0.06
  • Elnök Dr. Bárdos Helga,
    Balogh Petra

  • Bíráló bizottság Dr. Fűzi Márta
    Dr. Diószegi Judit
    Dr. Varga Orsolya Edit
    Dr. Vincze Ferenc
    Tomcsik Milán Zsolt