16:30 PPREV2.1 Farkas Eszter, Egészségtudományi Kar III.

Egészségtudományi Intézet, Fizioterápiás Tanszék

Bevezetés: A versenyszerű darts sport tevékenység specifikus, esetlegesen aszimmetrikus megterhelést jelent a sportág sportolói számára. A gerinc, a váll, a törzs, a csípő és a térd ízületek mozgástartománya, a sportág specifikus pozíciójából adódóan, aszimmetrikusan eltérést mutathat a fiziológiáshoz képest, ami hosszútávon kedvezőtlen mozgásszervi elváltozásokat okozhat. Az izmok flexibilitása a két oldalon eltérhet egymástól, a dobó pozíció megtartása és a koncentráció okozta stressz negatívan befolyásolhatják az izmok flexibilitását.   Célok, hipotézisek: Célunk felmérni, hogy a választott tesztek tekintetében tapasztalható-e a fiziológiás értékekhez képest eltérés játékosaink körében.   Módszerek: Jelenleg 8 sportolót sikerült felmérnünk. A testtartás és a kétoldali aszimmetria mérésére objektív teszteket alkalmaztunk: Schober I-II teszt, Straight Leg Raise teszt, Delmas-index, ujj-talaj távolság és fal-occiput távolság teszt, törzs lateral flexio és rotáció mérése, SIAS-SIPS-acromion helyzetének vizsgálata. Szubjektív panaszok megítélésére kérdőívet, a stressz mérésére validált teszteket és VAS skálát használunk. Beválogatási kritériumként meghatároztuk, hogy a csoport tagjai a DEAC férfi ifjúsági darts csapatának igazolt sportolói legyenek.   Eredmények: A Schobert I (5,56±0,95 (min 4,00; max 7,5) cm) és Schobert II teszt átlag eredménye (4,94±1,07 (min 3,5; max 6,5) cm) fiziológiás volt. A Straight Leg Raise teszt a sportolók 75%-nál jelzett pozitivitást. A Delmas-index átlag értéke 96,02± 1,99 (min 91,11; max 97,98) enyhén emelkedett volt, 6 fő mutatott eltérést. Az ujj-talaj távolság teszt átlag értéke 30,69± 7,51 (min 18,5; max 45,0) volt, mindenki komoly eltérést mutatott.  A gerinc lateral flexiója és rotációja 4 és 2 fő, a fal-occiput távolság teszt 4 fő, a SIAS-SIPS-acromion helyzetének vizsgálata 4 fő esetében mutatott eltérést. A mindennapokban átlagosan 5-ös, a meccsek alatt pedig átlagosan 6-os mértékben érzik magukat stresszesnek a 0-10-es VAS skálán. A háti gerinc területén jeleztek legtöbben fájdalmat, kiugró (7-8) eredményt 2 fő esetében kaptunk, de az átlag érték 2 volt.   Összefoglalás: Eredményeink változatos képet mutatnak, de feltételezhető, hogy a darts sportspecifikus testtartása okozhat testtartásbeli eltérést, aszimmetriát és flexibilitás csökkenést. Az esetszám növelését, további méréseket és a meglévő problémák korrekcióját látjuk szükségesnek bemelegítő autostretching és légző gyakorlatok segítségével.

Témavezető: Dr. Csepregi Éva

16:45 PPREV2.2 Masese Sylvia Nyambeki, Egészségtudományi Kar II.

Egészségtudományi Intézet, Integratív Egészségtudományi Tanszék

Introduction: Due to the application of genetically engineered, glyphosate-resistant crops, glyphosate-based herbicide formulations (GBHs) have become one of the market-leading herbicides across the world. In these formulations, other ingredients, called co-formulants or adjuvants, are added to glyphosate to improve its efficacy. However, the identities and concentrations of these co-formulants are not always disclosed, therefore assessing the potential hazards of GBHs for humans and the environment is a major challenge for modern toxicology. Aim: This study aimed to compare the cytotoxic effects of pure glyphosate, three marked GBHs, and two co-formulants used in GBHs, as well as to measure their ability to induce intracellular oxidative stress in human mononuclear white blood (HMWB) cells. Methods: HMWB cells were treated with varying concentrations (0.1 µM, 1 µM, 10 µM, 100 µM, 1 mM, 10 mM) of glyphosate alone, and three GBHs (Roundup Mega, Fozat 480, and in Glyfos) and two co-formulants (Adjuvant A and B) for 4 h and 20 h. Cytotoxicity was assessed by the CCK-8 assay, while the intracellular oxidative stress level was evaluated by the superoxide dismutase (SOD) assay. Results: Our findings revealed that when glyphosate was used alone, it did not have significant impact on cell viability. However, GBHs and adjuvants exhibited a substantial cytotoxic effect, which became evident at a concentration of 100 µM. Moreover, the SOD activity in the cells treated with GBHs or adjuvants was considerably lower compared to cells exposed glyphosate alone. Conclusion: These results strongly suggest that the adjuvants present in GBHs are primarily responsible for the cytotoxic effects of these formulations by inducing oxidative stress in the exposed cells. Further research is therefore essential to accurately assess the potential health effects associated with environmental and occupational exposure to GBHs. This work is supported by the Stipendium Hungaricum Scholarship Programme and the OTKA Bridging Fund (University of Debrecen, Faculty of Medicine)

Témavezető: Dr. Nagy Károly

17:00 PPREV2.3 Ragheb Abram Ahmos Roufaeil, Egészségtudományi Kar IV.

Egészségtudományi Intézet, Fizioterápiás Tanszék

Abstract Introduction: Chronic neck pain is pervasive musculoskeletal disorder which is more commonly found among university students due to sedentary lifestyle. Myofascial pain is a common form of neck pain, and it is represented by trigger points. SMR and auto-stretching techniques have proven their efficiency in resolving such problem through various studies.   Objectives: The main aim of this study was to assess the prevalence of neck pain among assessed students at UD and the effectiveness of SMR and auto-stretching exercises for neck pain.   Methods: This study takes place with 20 university’s students as participants (11 males and 9 females) who undergone physical examination and answered an online questionnaire to evaluate their activity level and neck pain using a visual analogue scale. The physical examination composed of 6 subjective special tests: Delmas index, scalene cramp, spurling, Adson’s, upper trapezius and levator scapulae length and Wall-occiput distance tests. In addition to palpation of trigger points, and ROM assessment. A 6-week program of auto-stretching and self-myofascial releases exercises using a tennis ball was conducted. The program consisted of once-a-week sessions lasting for 45 minutes each.   Results: The study’s results show high prevalence on neck pain among university students, as the mean pain of the students on a visual analogue scale (0-10) was 6 ± 1.41. The questionnaire has showed 61.82% of students spend 4-5 hours sitting while they are in the university. Moreover, 27.27% of the students spend 6-7 hours sitting during their spare time. Lateral flexion improved on right side from 13.90 ±2.02 to 12.03±1.65 cm (p=0.002), on left side from 13.58 ± 2.20 to 11.48 ± 2.01 cm (p=0.0002)., and neck rotation from 13.90±2.21 to 11.10±1.90 cm on right side, from 13.20 ± 2.14 to 10.45 ± 2.01 cm on left side (p≤ 0.0001). OWD test results improved from 2.16 ± 1.35 to 1.25 ± 1.15 cm (p≤0.001). Delmas index has shown physiological (95.4 ± 1.59) range.   Conclusion: The results demonstrated that the exercise program led to improved parameters, and maintaining a basic workout routine throughout one's life could potentially reduce the risk of postural problems and muscle imbalances.

Témavezető: Dr. Éva Csepregi

17:15 PPREV2.4 Sári Evelin, Egészségtudományi Kar IV.

Egészségtudományi Intézet, Fizioterápiás Tanszék

Bevezetés: Az óvodások mindennapi életébe beépített testtartás javító gyakorlatok segítségével csökkenthető a későbbi életkorra jellemző tartáshibák kockázata, hosszútávon pedig a degeneratív gerincbetegségek kialakulása.   Célok, hipotézisek: Feltételeztük, hogy már óvodás korban is mérhetőek testtartásbeli eltérések. Célunk volt óvodás gyermekek testtartását felmérni és a Klapp módszer elemeiből összeállított specifikus mozgásprogram testtartásra gyakorolt hatását megvizsgálni 5-6 éves gyermekek körében.   Módszerek: Vizsgálatainkat két csoportban, egy torna programban részt vevő csoportban (átlag életkor 5,73±0,46 év (n=15) (lány:fiú 10:5) és egy kontroll csoportban (átlag életkor 5,00±0,00 (n=15) (lány:fiú 8:7) végeztük. A tornaprogramot megelőzően és azt követően elvégzett vizsgálatainkat öt különböző kategóriába osztottuk fel. Az általános paraméterek (nem, életkor, testmagasság, testsúly, BMI) felvételét követően elvégeztük a testtartást vizsgáló Fal-occiput távolság, Ujj-talaj távolság és Lateral scapular slide teszteket. A gerinc és a mellkas mobilitásának megállapítására a következő teszteket alkalmaztuk: Delmas index, Schober I-II teszt, Szfinx- és Cobra teszt és a mellkas kitérés mérése. A 90-90 teszt segítségével vizsgáltuk a hamstring izomcsoport flexibilitását. A törzsizomzat erejének meghatározására a Matthias és a Plank tesztet végeztük el. A tornaprogram 8 héten keresztül heti 1 alkalommal 60 percben valósult meg 15 gyermek részvételével. Kutatásunk erősségének tekinthető, hogy, szakirodalmi adatok alapján, a kúszó gyakorlatok révén kifejezett javulást érhetünk el a gyerekek testtartásában. Nehézségként említhető a gyakorlatok elsajátítása, illetve a nagy létszámból adódó fegyelmezési problémák.   Eredmények: A tornaprogram elteltével, a visszamérés során, a torna csoportban szignifikáns javulást tapasztaltunk a felmért tesztek többsége tekintetében: Delmas index (p<0,05); Szfinx teszt (p<0,01) Plank teszt (p<0,001); 90-90 teszt (jobb (p<0,01) és bal (p<0,05) oldalon); Ujj-talaj távolság (p<0,05); Schober I teszt (p<0,01). A kontroll csoport a tesztek kiinduló értékeihez mérten, a vizsgált időszak végén stagnálást vagy romlást mutatott.   Ősszefoglalás: A felmért tesztek eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy a tornaprogram a résztvevő gyermekek testtartásában pozitív irányú változást eredményezett. Eredményeink tükrében fontosnak tartjuk preventív célzattal már óvodás korban megtanítani a helyes testtartás alapelveit.

Témavezető: Dr. Csepregi Éva

17:30 PPREV2.5 Hadar Vanessza, Egészségtudományi Kar III.

Egészségtudományi Intézet, Integratív Egészségtudományi Tanszék

A diabétesz és metabolikus szindróma napjaink legnagyobb globális népegészségügyi kihívásai közé tartozik, ami az életminőséget csökkenti és súlyos szövődményekkel járhat, például a szív- és érrendszeri betegségek, vakság, végtag amputáció. A diabétesz prevalenciája folyamatos növekedést mutat és metabolikus szindróma is egyre gyakrabban fordul elő. A kutatás célja annak vizsgálata, hogy milyen mértékben járulnak hozzá a szociodemográfiai és életmódbeli tényezők ezen betegségek előfordulásához Magyarországon. A 2009, 2014 és 2019. évi Összefűzött Európai Lakossági Egészségfelmérés adatait felhasználva, 16408 válaszadó segítségével végeztem kutatásom. Az adatokat súlyozott  khí-négyzet próbával és súlyozott logisztikus regressziós modellekkel elemeztük. A statisztikai szignifikanciát 0,05-ös alfa-szinten határoztuk meg. A modell esélyhányadosokat és a hozzájuk tartozó 95%-os megbízhatósági tartományokat eredményezett az összefüggések nagyságrendjének és irányultságának számszerűsítésére. A kutatási eredmények megmutatják, hogy melyik tényezők számítanak rizikó faktornak és melyek védő tényezőnek. A városi lakóhelynél a megbízhatósági tartományunk EH 1.22 [1.05-1.42] és a jó anyagi helyzethez tartozó értékek alapján EH 1.24 [1.02-1.49] ezek szignifikáns kockázati tényezők, tehát a lakókörnyezethez és a társadalmi-gazdasági helyzethez kapcsolódó életmódbeli tényezők befolyásolhatják a cukorbetegség előfordulását. A magas vérnyomással és magas koleszterinszinttel rendelkezőknél megnövekedett a kockázat, ami rámutat a célzott beavatkozások szükségességére. A metabolikus szindróma nagyobb mértékben fordul elő a dohányzó egyéneknél EH 1,68 [1,24-2,27] a krónikus májbetegeknél EH 0,63 [0,27-1,46] viszont kisebb az előfordulása. A normál BMI és a magasabb iskolai végzettség lényegesen alacsonyabb cukorbetegség és metabolikus szindróma kockázattal jár, ami kiemeli az egészséges táplálkozás elősegítésének, az egészséges étkezési szokások támogatásának és az egészségügyi oktatásnak a szükségességét. Kulcsszavak: Diabétesz, Metabolikus szindróma, szociodemográfia tényezők, életmódbeli tényezők, rizikó faktorok, védő faktorok,testtömegindex,szignifikáns.

Témavezető: Ghanem Amr Shayed

17:45 PPREV2.6 Aminu Asma'u Ibrahim, Egészségtudományi Kar IV.

Egészségtudományi Intézet, Fizioterápiás Tanszék

Abstract Introduction: Stretching is highly recommended as a means of preventing and relieving contractures, improving flexibility, increasing the range of motion of joints, and decreasing overall muscle status and reduce the risk of injuries. Various kinds of techniques are available that can be integrated into our daily lives depending on our aims/goals and individual variations and requirements. Goals: Our goals were: (1) to assess and acquire information about the effects of static stretching and PNF technique on the range of motion and flexibility, and (2) to determine which technique is more effective in improving flexibility, range of motion and releasing contractures. Hypotheses: Our two hypotheses were: (1) we assumed that both intervention programs will increase the range of motion of the tested joints and flexibility, and (2) we assumed that the PNF technique would show better results than the static stretching. Materials and methods: We collected data about the flexibility of the lower limbs using traditional methods such as range of motion measurements with the goniometer. We also used special equipment such as the Functional Movement Screen (FMS) and the Sit and reach box. In addition, we used special tests such as the Kendall Test (Modified Thomas Test), Ely Test, Groin Flexibility Test, and the Phelps Test. We assessed the students with the same tests before and after the intervention program. Results: Our intervention group consisted of 15 students, the average age was 23 ± 2.9. We achieved significant results in the FMS, Sit and reach and the Ely tests. For the static stretching group, the score of FMS were 1.88 ± 0.64 before the intervention and 2.63 ± 0.52 after, for both legs (p≤0.01). The PNF group’s score changed from 1.86 ± 0.90 and 2.00 ± 0.82 for the right and left leg respectively to 2.86 ± 0.38 for both the right and left leg (p≤0.01). The results after the PNF intervention in the Sit and reach test were significant (p≤0.01) with 36.14 ± 8.13 cm before and 48.43 ± 5.03 cm after. The Ely test (p≤0.001) indicated a notable level of improvement after the PNF with the values changing from 17.14 ± 10.32 cm and 16.43 ± 10.18 cm to 1.71 ± 4.54 cm and 1.57 ± 4.16 cm for the right and left leg respectively. We have also made improvements in the results measured by the goniometer. Conclusion: Overall, the results of our intervention provided important insights into the benefits of different possible interventions for improving mobility.

Témavezető: Blanka Besenyei

 

18:15 PPREV2.7 Fajcsák Dóra Janka, Egészségtudományi Kar IV.

Egészségtudományi Intézet, Fizioterápiás Tanszék

Bevezetés: A ⅩⅩⅠ. század felgyorsult világában egyre kevesebb időt szán társadalmunk a rendszeres testmozgás gyakorlására a mindennapokban. A WHO becslései szerint évente 4-5 millió olyan haláleset történik világszerte, amely a mozgásszegény életformára következtethető vissza. Mindez az aktív életmódra való neveléssel, ennek kialakításával és fenntartásával elkerülhető lenne, ezért kutatásunkban szeretnénk felhívni a Debreceni Egyetem hallgatóinak figyelmét erre a problémára. Célok, hipotézisek: Az intervenció során figyelemmel kísérjük a hallgatók kondicionális képességeinek fejlődését és feltételezzük, hogy az izmok erő-állóképessége javulni fog. Vizsgáljuk a szív és a tüdő teljesítőképességeik változását a kardiovaszkuláris betegségek prevenciója érdekében és feltételezzük, hogy tornaprogramunk hatására a kardiorespiratorikus állóképesség fejlődik. Mindemellett célunk, hogy a fizikai aktivitással növeljük résztvevőink önértékelését, pszichoszociális jóllétét. Módszerek: Célcsoportunkkal szeretnénk megismertetni a szabadban végzett edzés örömeit és előnyeit, ennek érdekében kültéri fitneszpark eszközök segítségével saját testsúlyos erő-állóképességi tornaprogramot tartunk számukra 8 héten keresztül heti 2 alkalommal. Az intervenció előtt saját kérdőív segítségével felmérjük résztvevőink általános egészségi – és mozgásszervi állapotát, valamint mindennapi szokásaikat a rendszeres testmozgás tekintetében. A programot megelőzően és követően használjuk a Rosenberg Önbecsülés Skálát, a WHO Általános Jól-lét Skálájának 5 tételes magyar változatát, továbbá az alábbi teszteket: Sit-up teszt; Plank teszt; Push-up teszt; Wall-sit teszt; YMCA teszt; 20 méteres állóképességi ingafutásteszt és az akaratlagos apnoe idő mérési tesztje. Eredmények: Az elvégzett tesztek eredményei többségében javuló tendenciát mutattak: a Sit-up tesztnél (p<0,000001); illetve a Push-up tesztnél (p<0,000001) nagymértékű szignifikáns javulást tapasztaltunk, de fejlődtek a Plank teszt (p<0,01); az akaratlagos légzés visszatartási próba (p<0,05); és az állóképességi ingafutásteszt (p<0,01) eredményei is. A Wall-sit teszt során csak a bal láb emelésénél mértünk szignifikáns fejlődést (p<0,05). Összefoglalás/Következtetések: Kutatási programunk összességében a kapott eredmények alapján sikeresnek mondható. A kondiparkos edzés akár már 8 hét után mérhető fizikai fejlődést hoz, ezért rendívül jó alternatívát nyújthat az egészséges életmód kialakításához a preventív tréningek újszerű lehetőségeként.

Témavezető: Pappné Vincze Boglárka

18:30 PPREV2.8 Hajnal Dóra, Egészségtudományi Kar IV.

Egészségtudományi Intézet, Fizioterápiás Tanszék

Bevezetés: A frizbi játékosoknál leggyakrabban sérült testtáj az alsó végtag, ezért kutatásunk során erre a területre fektettük a hangsúlyt. Ezen sporttevékenység megköveteli a gyors reagálást, kirobbanó mozdulatokat, vetődést és a megfelelő egyensúlyt/egyensúlyozó képességet egyaránt. Célok, hipotézisek: Célunk volt ismeretanyagot gyűjteni a frizbi játékosok alsó végtagi stabilitásáról és korábbi sérüléseikről, illetve ezek alapján szerettük volna erősíteni az alsó végtag ízületeit körülvevő izmokat és szalagrendszert, továbbá megvizsgálni, hogy az általunk alkalmazott speciális tornaprogram hatására fejlődik-e az alsó végtagi propriocepció és stabilitás. Mindezek mellett pedig célunk volt a sportolók panaszainak, ezáltal pedig a sérülések bekövetkeztének valószínűségének csökkentése. Módszerek: Kutatásunkban 11 fő vett részt (átlag életkor=26,8±7,95 év) a 10 hetes tornaprogramban, heti két alkalommal. A program megkezdése előtt beleegyező nyilatkozatot és kérdőívet töltöttek ki a sportolók, utóbbit a program végén is ismételték. Vizsgálatunk során hagyományos gyógytornateszteket (izomerő mérés – ”Falülés”), eszközös méréseket, azon belül statikus (Egyensúlyozás egy lábon, HUR-balance teszt) és dinamikus egyensúlyt (Y-balance teszt, Egyensúlyozó járás), valamint a kettőt kombináltan vizsgáló teszteket (Bass-féle egyensúlypróba) használtunk. Adatainkat Microsoft Office Excel 2016 táblázatkezelő programban rögzítettük és összesítettük, a statisztikai elemzést is itt végeztük. Eredmények: Programunk sikeresnek tekinthető, mivel az alkalmazott tesztek többségénél szignifikáns változást értünk el. Legjobb eredményt az izomerőt mérő teszt „Nehezített 2.”-típusánál tapasztaltuk: bal lábnál a program előtti 13,74±16,61 mp a tréninget követően 23,27±18,16 mp-re emelkedett (p<0,01); jobb láb esetében pedig az első mérés 14,2±15,69 mp-es időeredménye 23,8±17,74 mp-re módosult (p<0,01). Az egyensúlyozó járás tesztnél pedig a kezdeti 17,59±8,45 m-es eredmény 22,09±6,58 m-re változott (p<0,05). Összefoglalás, következtetés: Kutatásunk megmutatta, hogy az Ultimate Frisbee játékosoknak is szüksége van az alsó végtag erősítésére, a propriocepció fejlesztésére és a sérülésmegelőzésre egyaránt, ezen tényezők eredményes változását a statisztikai eredményekben elért szignifikáns változások támasztják alá.

Témavezető: Kecskeméti-Berki Krisztina

18:45 PPREV2.9 Opara Chiamaka Mercy, Egészségtudományi Kar II.

Egészségtudományi Intézet, Védőnői Módszertani és Prevenciós Tanszék

INTRODUCTION: Sickle cell disease (SCD) is a major public health concern in Nigeria caused by a genetic defect that causes hemoglobin to polymerase and distort red blood cells into a sickle or crescent shape. This condition leads to a vaso-occlusive state. AIM: The study aim was to determine the level of knowledge and perceptions about sickle cell disease and to evaluate if the attitude of Nigerians towards people with sickle cell disease is predominantly high. METHOD: A literature review was conducted in accordance with the PRISMA statement, electronic searches were carried out to find papers up until September 2023 on four databases: PubMed, Science Direct, Google Scholar, and Scopus. In this study, 18 papers were included. RESULT: This review used 18 studies focusing on children/adolescents and adults. Ten results were extracted on the knowledge and perception and attitude of sickle cell disease amongst adults and 8 were on the knowledge and perception and attitude of sickle cell diseases among children and adolescents in this review. The children/adolescents only had little to good amount of knowledge about the disease, while that of adults was relatively high, with some misconceptions, however, it was a little more significant amongst those undergoing premarital counselling. The attitudes and perceptions amongst children/adolescents of SCD was low as most of them showed negative attitude with wrong perceptions while the adults also showed a little bit of negative and had a wrong perception but those with higher level of education had positive attitude towards those with SCD. CONCLUSION: This indicates that there is little or no knowledge and awareness of sickle cell disease in the rural areas and amongst children/adolescent and it calls for health promotion in these areas and an increase level of education to the tertiary level to improve the knowledge of the people so that their perception and therefore attitude would change towards the affected individuals.

Témavezető: Dr. Koroknai Viktória

19:00 PPREV2.10 Salome Zurashvili, Egészségtudományi Kar III.

Népegészségügyi Iskola

Background: The shortage of family physicians in Hungary poses substantial challenges to the healthcare delivery system. Recognizing medical students as potential contributors to addressing this shortage, it is imperative to understand the personal aspects influencing their career choices. This study focuses on the declining appeal of family medicine and aims to determine the factors influencing medical students' choice of specialty, with an emphasis on general practice. Method: A comprehensive questionnaire was designed to collect data for this cross-sectional study, incorporating demographic questions, inquiries regarding the advantages and disadvantages of pursuing a career as a GP, the validated Hungarian version of the shortened Temperament and Character Inventory. For the English version of the TCI55 the same items were utilized from the original inventory. The collected data underwent statistical analysis, focusing on exploring the association between motivating factors and their respective rankings. Chi-square, Mann-Whitney U tests, Kruskal-Wallis tests and Spearman’s rank correlations were employed for statistical analysis. Results: A total of 306 fifth-year medical students from both International (N=162) and Hungarian (N=144) cohorts participated in completing the questionnaire. International students exhibited a significantly higher inclination toward selecting general practice as their primary specialization (p=0.002). The primary motivation for international students was the perception of general practice as an enticing career. In contrast, Hungarian students predominantly cited a family-friendly workplace as their main motivation. Both groups concurred on perceiving the potential drawback of general practice as being monotonous or boring work. Additionally, students aspiring to become general practitioners scored higher on the Self-Directedness scale (p=0.013). Conclusion: In conclusion, this study underscores diverse factors influencing medical students' interest in general practice. The findings hold significance for medical schools, urging early emphasis on criteria that make general practice an attractive option, ultimately fostering an increased pool of candidates. Keywords: General Practice, Family Medicine, Medical Students, Career Choices, Work-Life Balance, Healthcare Workforce, Primary Care.

Témavezető: Dr. Rekenyi Viktor és Dr. Kolozsvári László Róbert

19:15 PPREV2.11 Mezei Emese, Egészségtudományi Kar III.

Egészségtudományi Intézet, Integratív Egészségtudományi Tanszék

Az egészségcentrikus étkezés és a diákok közétkeztetése kulcsfontosságú téma napjainkban, hisz a gyermekek étkezési szokásai nemcsak azonnali egészségüket formálják, hanem hosszú távon is meghatározzák életminőségüket. Azok a fiatalok, akik már korán elsajátítják az optimális táplálkozással kapcsolatos tudásuk, nagyobb eséllyel alakítják ki és tartják fenn a megfelelő életmódot, ami hozzájárul hosszú távú jóllétükhöz. Fókuszban a 4. és 5. évfolyamosok véleménye és táplálkozási ismereteik állnak. Célom feltárni, hogy a közétkeztetés elhagyása s jelenlegi egészségtudatosságuk milyen hatással lehet étkezési szokásaikra, életminőségükre, illetve ezeket milyen szociodemográfiai tényezők befolyásolják. Szülői és iskolai beleegyezések után egy 28 kérdéses kérdőív segítségével kaptam válaszokat. Összesen 1028 kisiskolást vizsgáltam, melyből 993 érvényes kitöltés gyűlt össze. Demográfiai és életmódbeli témakörök mellett felkutattam nézetüket a menzával kapcsolatban, továbbá a Magyar Okostányér ajánlás alapján vizsgáltam az étkezési ismereteiket is. Az adatokat Khí-négyzet próbával és bináris többszörös logisztikus regresszióval elemeztem a Stata 17 szoftverrel. Varianciainflációs tényezőt használtam a multikollinearitás fennállásának vizsgálatára, és Hosmer-Lemeshow tesztet az illeszkedés jóságának értékelésére. Különbségeket találtam a menza ízével kapcsolatban, hisz egyes iskolában tanulók 66,7%-a kedveli az ott elfogyasztott fogásokat, ám más intézményekben ez az arány fordítva található, akár 70%-ban nem preferálják az iskolai ételt. Továbbá megállapítottam, hogy az 5. osztályos diákok szignifikánsan jobbnak ítélték az ételek ízét (EH: 2.11 95% [MT 1.11 - 4.02]). Azt is megfigyelhető, hogy a lakhely összefügg a reggeli mellőzésével, hiszen aki vidékről jár iskolába, lényegesen kevesebbszer reggelizett (EH: 2.49 [95% MT 1.26–4.90]). Fontos szempont a diákok tudása is a helyes táplálkozással kapcsolatban, mely szintén megosztó eredményeket produkált. Csak a résztvevők 41,8%-a tudott helyesen válaszolni ötnél több kérdésre az Okostányér alapján felvetett kérdésekre. Ám azok, akik tudatosabban étkeznek, kevésbé kedvelték az iskolai étkezde ételeinek ízét. Eredményeink alapján elmondhatjuk, hogy a menza minőségének javítása, a reggelizési szokások céltudatos beavatkozásokkal történő optimalizálása (főleg vidéki lakosok körében), valamint a szülők egészségmagatartásának javítása kiemelkedő lehet a gyermekek egészséges étkezési szokásainak kialakításában és fenntartásában.

Témavezető: Ghanem Amr Sayed

1. blokk

  • Időpont 16:30-18:00
  • Helyszín Learning Center 2.16
  • Elnök Prof. Dr. Szántó Sándor,
    Farkas Eszter

2. blokk

  • Időpont 18:15-19:30
  • Helyszín Learning Center 2.16
  • Elnök Prof. Dr. Müller Anetta,
    Fajcsák Dóra Janka

  • Bíráló bizottság Bucsku Mária
    Gebriné Dr. Éles Krisztina
    Dr. Rákóczi Ildikó
    Debreczeni Lili