OETDK.

Introduction: Hungary, like many other countries, faces significant challenges in mental health care and promoting mental well-being. Understanding the association between health literacy and mental health in this population is crucial for designing targeted interventions and policies that address the specific needs of Hungarian adults. Methodology: A total of 1205 Hungarian adults were included in the data collection process. The questionnaire covered items among others on sociodemographic data, Oslo Social Support Scale, subjective health status, mental health measured by sense of coherence (SoC), performance-based and self-reported general health literacy. Statistical weights were applied to ensure that estimates reflect the general adult Hungarian population by gender, age group, educational level, and settlement type. Binary logistic regression models were used to analyze the effects of social support, sociodemographic variables and general health literacy on sense of coherence. Results: Assessments of performance-based and self-reported health literacy unveiled levels of adequate literacy, with the proportions of 53.84% and 29.27%, respectively. The majority was falling within the "low" SoC category (64.64%). Participants categorized as having adequate performance-based health literacy exhibited 2.64 times higher odds of belonging to have a higher SoC compared to those with inadequate or limited health literacy. Similarly, individuals with better self-reported health literacy had 1.84 times higher odds of being in a higher SoC compared to those with poorer health literacy. With each additional unit of increased life satisfaction, the likelihood of experiencing better SoC improved by roughly 1.35 times. Stronger social support was significantly linked to 1.77 times higher odds of higher SoC. However, there were no notable connections found between subjective health, gender, age groups, or various sociodemographic factors and mental health.  Conclusions: Although a causal relationship between inadequate health literacy and mental health functioning cannot be established, the results indicated that health literacy was a potential factor that could have an impact on the mental health status of adults. Future research should explore the perceptions and healthcare access barriers faced by individuals with limited health literacy, guiding the development of tailored interventions for improved mental health outcomes. Keywords: health literacy, mental health.

Témavezető: Dr. Éva Bíró

Bevezetés: Tanulmányok alátámasztják, hogy a kora gyermekkori aktivitás támogatja a motoros készségek fejlődését, illetve, hogy a koordinációs képességek fejlesztésére a legkiválóbb időszak az ember életében 3-7 év közé tehető. Célok: Célkitűzésünk, hogy feltérképezzük a magyar néptánc elemekkel és ritmikus játékokkal ötvözött mozgásprogram hatását az 5-7 éves gyermekek koordináció- és egyensúlyképességére. Módszerek: A kutatási kritériumoknak összesen 17 gyermek felelt meg (átlag életkor: 6±0,5; lány:fiú=8:9) akiket ezt követően két csoportra osztottunk. Az intervenciós csoport (átlag életkor: 6,11±0,6) 8 héten keresztül, hetente kétszer vett részt az általunk összeállított mozgásprogramon. A mozgásprogram fő részét egyensúlyi és koordinációs feladatokból, valamint ritmikus játékokból és alap tánclépésekből építettük fel. A kontroll csoport (átlag életkor: 5,88±0,35) csak a felméréseken vettek részt, esetükben nem történt fejlesztés. Eredmények: A koordináció és az egyensúly mérésére számos vizsgálati eszközt alkalmaztunk, többek között a Nine-hole Peg Test-et, a Kétütemű mozgás vizsgálatot, a Labdaátrakást futás közben, Ingafutást is felmértünk tornazsámolyok érintésével, valamint a One-Leg Standing Balance Test-et is használtuk. Oldal dominancia vizsgálatot, valamint kérdőíves vizsgálati módszereket is alkalmaztunk. Módszereink adatait Páros, valamint Kétmintás t-próbával elemeztük, továbbá leíró statisztikát alkalmaztunk. Az eredmények szignifikáns különbségeket mutattak az esetcsoport első és második méréseinek összehasonlítása során két teszten kívül valamennyi tesztre. A két csoport eredményeinek összehasonlításánál nem találtunk szignifikáns különbségeket. Összefoglalás/Következtetések: Eredményeink alapján azt gondoljuk, hogy kiváló fejlesztő lehetőség rejlik a néptánccal ötvözött mozgásprogramban az egyensúlyi és koordinációs képességekre vonatkozóan óvodáskorúak esetén.

Témavezető: Németh Dóra és Ghanem Amr Sayed

Introduction: Physical inactivity in young adults poses a significant public health concern, however Virtual Reality Training (VRT) emerges as a promising avenue to promote physical activity and well-being.   Aims and hypothesis: The aim of this study was to investigate the effectiveness of virtual reality training for improving posture, muscle strength, and functional mobility in young adults. We hypothesized that after a defined intervention period, VRT will lead to statistically significant improvements in all three areas compared to a control group.   Methods: We worked with two study groups, a Virtual Reality group and a control group, where both groups underwent pre- and post-intervention assessments (30 second sit to stand test, Timed supine to stand test, Pushup test, Sitting rising test, Hop tests and Plumb-line test). The VR group was engaged in 3-week intensive VR assisted exercise program. After VR training, the VR group completed a questionnaire for subjective analysis. The control group provided a comparison for the study's results.   Results: We included 20 people in the intervention group (mean age 20.95 ± 1.84) and 14 in the control group. Significant improvements were observed in our intervention group for all tests (p<0,05) except for the posture testing (p=0,067). In contrast, for the control group, only the 6m timed hop test showed a significant improvement (p=0,048). After the intervention, we found a significant improvement in the Single hop for distance (p=0.015) and Plumbline test Left side deviations (p=0.005) compared to the control group. Conclusion: Young adults enjoyed VR training, finding it immersive, fun, and motivating. They reported significant improvements in posture, strength, and functional mobility, with objective tests confirming the program's effectiveness. This suggests VR holds promise as an engaging and effective tool for enhancing physical health in young adults.

Témavezető: Dr. Balázs Lukács és Prof. Mária Bucsku

Bevezetés: A versenyaerobik intenzitásából és összetettségéből, illetve az edzések sűrűségéből adódóan gyakoriak a sérülések kialakulása. A fiatal aerobikozók megfelelő bokaízületi stabilitása elengedhetetlen ahhoz, hogy ezeket a sérüléseket kivédjük, valamint ehhez a stabilitáshoz nélkülözhetetlen a boka fiziológiás proprioceptív rendszere. Célkitűzések: Célunk volt információt gyűjteni, hogy milyen gyakoriak a sérülések az aerobikosok körében, valamint felmérni, hogy milyen bokaízületi stabilitással és egyensúlyozó képességgel rendelkeznek a sportolók. Hipotézisek: Feltételeztük, hogy (1) a fiatal aerobikosok körében kevés sérülés fordult elő, (2) a propricoceptív tréninggel fejleszteni tudjuk a boka stabilitását és az egyensúlyozó képességüket, valamint (3) az edzésbe beépített program által megelőzhetővé válhatnak a sérülések kialakulása. Módszertan: Kérdőíves vizsgálatban, melyet a célcsoporttal és egy idősebb korosztállyal is kitöltettünk, felmértük, hogy a sportolók mióta és milyen rendszerességgel aerobikoznak, korábbi sérüléseik gyakoriságát és típusát, illetve, hogy van-e valamilyen más ízületi fájdalmuk. A következő tesztekben az egyensúlyozó képességüket, a gyorsaságukat és a bokaízület stabilitását mértük fel: Figure of hop 8 test, Single leg hop test: hop for distance, Y balance teszt, Side hop test és a gólya teszt. Eredmény: A célcsoportunkat a Flex HD versenyzői közül 23 fő UP3-as aerobikosok alkották, átlagéletkoruk 8,65±1,15 év volt. A kérdőíves felmérésünk során azt kaptuk, hogy a fiatalok között összesen egy sportolónak volt sérülése és három versenyzőnek ízületi fájdalma. Az idősebbek körében a kitöltők 93%-ának volt már sérülése, és a sportolók felének van ízületi fájdalma. A figure of 8 hop test eredményeinek átlagát tekintve, bal lábbal jobb eredményeket értünk el, de mindkét oldal fejlődést mutatott. A single leg hop: hop for distance teszt eredményei jelentős javulást mutattak, hasonlóan, mint az Y balance tesztnél is, melyben a postero-medialis irányba kaptuk a legjobb értékeket. A side hop testnél átlagosan a jobb lábon jobb eredményeket értek el a versenyzők, illetve a gólya teszt bizonyult a legnehezebbnek. Megbeszélés: Összességében elmondható, hogy a tesztek átlageredményei szignifikáns javulást mutattak, ami azt jelenti, hogy az általunk alkalmazott proprioceptív tréning hatására fejlődött az aerobikosok egyensúlyozó képessége és bokaízületük stabilitása.

Témavezető: Besenyei Blanka

A dolgozatom központi témája az elhízás, valamint a lakosság érintettsége ennek tekintetében. Azért esett a választásom erre a témára, mert úgy vélem, az obesitas globális szintű, kiemelkedő népegészségügyi kihívást jelent a társadalom számára. Az elhízás által okozott súlyos szövődmények hosszútávú egészségügyi következményekkel járhatnak, ezért megelőzése érdekében fontosnak tartom a megfelelő tájékoztatást és prevenciót, illetve a kezelések ismeretét is. Pályamunka-dolgozatomban elsősorban ismertetem az elhízás jelentőségét és kialakulásának veszélyét napjainkban. Megjelenési formái, kezelési lehetőségei is bemutatásra kerülnek dietetikai szempontból, továbbá a sebészeti beavatkozásokról is tájékoztatást adok. Dolgozatom külön fejezetei tartalmazzák a metabolikus szindróma részletes bemutatását, illetve a bél mikrobiom fontosságát és az egészségre gyakorolt hatásait. Továbbá, az elhízással társuló betegségek összefüggéseiről is részletes bemutatást nyújtok. Kutatásomat a NAV Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságánál dolgozók körében végeztem. Kutatási célcsoportom a napi szinten ülőmunkát végző felnőtt korosztály. A felmérésem célja, hogy az irodai munkát végző embereket milyen mértékben érinti az elhízás veszélye, milyen életmódot folytatnak és mik az étkezési szokásaik. A kérdőívem 21 kérdést foglal magába, kitöltése egyértelmű és teljes anonimitást biztosít. Összesen 117 dolgozót kérdeztem meg, akik belső email-rendszeren keresztül juthattak hozzá a kérdőívhez a humánigazgatási referens által és a főosztályvezető beleegyezésével. Kérdőívem kiterjesztését titoktartási nyilatkozat aláírásával és adatkezelési tájékoztatás ismertetésével kezdhettem el. Négy hipotézist állítok fel, amiket a kutatásom végeredménye alapján, leíró statisztika adatelemzés által fogadok el vagy vetek el: H1: Minél kevesebb a fizikai aktivitás a felnőttek körében, annál hajlamosabbak az elhízásra. H2: Az ülő munkát végző emberek valamilyen formában beiktatják a napi testmozgást. H3: Az irodai munkát végzők körében a napi étkezések száma többszöri, kis mennyiségű. H4: A hosszú munkaidő alatt a dolgozók éhségüket nassolni valókkal csillapítják. A kapott eredményekből megállapítható, hogy az ülő munkát végző dolgozók körében az elhízás mértéke igen magas. Étkezési szokásaik nem elégítik ki a Okostányér ajánlásait, fizikai aktivitásuk is alacsonynak bizonyult a mindennapokban.

Témavezető: Sorosinszki Katalin

Bevezetés: Az egészséges életmód alappillérei az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás, melyek a primer prevenció részeként hozzájárulnak a nem fertőző krónikus betegségek megelőzéséhez. Napjainkban egyre többen mozgásszegény életmódot élnek, ez adódhat a munkájukból kifolyólag is, manapság egyre több az ülő munkát vállalók száma, akik a nap több, mint 50%-át irodai székben töltik. Cél: Kutatásom fő célja felmérni az ülő munkát végzők táplálkozási és sportolási szokásait. Továbbá tanulmányozni, hogy a vizsgált személyek mit tesznek egészségük megőrzése érdekében. Módszerek: Online kérdőíves felmérést végeztem a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal ülő munkát végző dolgozói körében. A kérdőívem demográfiai, táplálkozási és sportolási szokásokkal kapcsolatos kérdésblokkból állt. Az adatok feldolgozásához leíró statisztikai módszert alkalmaztam khí-négyzet próbák segítségével. Az eredményeimet szignifikánsnak tekintettem, ha a p-érték kisebb, mint 0,05. Eredmények: Nemek eloszlását tekintve szignifikáns eltérés nem tapasztalható az egészséges táplálkozás jelentőségére nézve, a hazai OKOSTÁNYÉR-hoz képest a legtöbb élelmiszercsoport tekintetében nem tesznek eleget az ajánlásnak, csak a húsfélék, húskészítmények és sütőipari termékek vonatkozásában. A dolgozókat korcsoportonként tekintve megállapítható, hogy nem sportolnak rendszeresen, nincs szignifikáns (p=0,456) különbség az életkorok között a rendszeresen és nem rendszeresen végzett sporttevékenység alapján. Minden korcsoportra jellemző, hogy több mint felük nem fordít elég időt edzésre és nem elégedett az edzettségi szintjével. A minőségi folyadékfogyasztás vonatkozásában szignifikáns a különbség (p=0,010) az iskolai végzettségek között. A középfokú iskolai végzettségűek 73%-a (44 fő) megfelelő arányban fogyaszt folyadékot azok minőségét figyelembe véve, míg 27%-a (16 fő) nem. A felsőfokú iskolai végzettségűek 88%-a (302 fő) megfelelő arányban fogyasztja a folyadék típusokat azok minősége alapján és 12%-a (41 fő) nem. A családi állapotok, a táplálkozást befolyásoló tevékenységek (főzés, bevásárlás, stb.) és az étkezések rendszeressége között nincs statisztikailag bizonyított eltérés. Összefoglalás: Az ülő munkát végzők munkájukból kifolyólag nem szánnak elég időt a rendszeres testedzésre, valamint idő hiányában az étkezések minősége és mennyisége is háttérbe szorul a rohanó hétköznapokban.

Témavezető: Dr. Szelesné Dr. Árokszállási Andrea

Abstract   Introduction: There is steady increase in sedentary lifestyle and lack of physical activity amongst university students nowadays because of working with computers and prolonged sitting. The worldwide increase in postural problems, stems from the fact that most jobs today are performed behind a screen especially after the pandemic.   Objectives: The aim of this study was to raise awareness on importance of good posture among students while helping them improve their posture.   Methods: Questionnaire was used about age, gender, lifestyle, physical activity. Visual Analogue Scale was used for measuring the pain in relation to posture. Objective special tests were used (inspection and palpation, Delmas index, Wall-occiput distance, Schober I and II, Lennie, Sphynx, Cobra, Fingertip to floor, Lateral flexion tests) to evaluate the postural problems of 20 participating university students. A 6-week training program is provided. Sessions are held once a week and lasted for 40 minutes. There were some difficulties experienced for instance, scheduling despite busy schedules and motivating participants to uphold their duty.   Results: The results show that 61% and 64.8% of students spend over 4-5 hours sitting on a desk and over 4-5 hours sitting or lying during leisure activities respectively. The 60% of the participants showed incorrect Schober I test and 75% of the participants showed significant asymmetry between the left and right side in the trunk lateral flexion test. The wall-occiput distance (p≤0.001), Schober I (p≤0.001), Schober II (p≤0.001), Fingertip to floor (p≤0.001), Cobra (p≤0.0001), Sphinx (p≤0.001), Lateral flexion (right side (p≤0.0001) left side (p≤0.001), and Lennie test on the right side (p≤0.01) showed significant improvement.   Discussion: According to the results, there was a very large ratio of sedentary lifestyle among the assessed students. These sedentary behaviours have affected their posture, and it can clearly be seen. The incorrect Schober I test points to rigidity of the lumbar spine and the difference between the values of the left and right sided trunk lateral flexion demonstrates the imbalances in their muscles. However, improved posture is experienced at the end of the training program.

Témavezető: Dr. Éva Csepregi

Bevezetés: A WHO szerint a depresszió világszerte jelentős probléma, az érintettek aránya 2005 és 2015 között 3,8%-ról 18%-ra nőtt.Az öngyilkosságok évente 700 000 halálesetet okoznak, különösen fiatalok körében. Magyarországon 2018-ban az összhalálozások 3,1%-át okozták mentális betegségek. A tanulmány célja a depresszió és mentális betegségek előfordulásának és alakulásának elemzése az elmúlt 14 évben, valamint az ezeket befolyásoló tényezők feltárása. Módszerek:A tanulmány adatforrása az Európai Lakossági Egészségfelmérés.Az adatokat három különböző időpontban gyűjtötték: 2009, 2014 és 2019. A felmérés jelentős előnye, hogy rendelkezünk egy nagy létszámú adatbázissal.Keresztmetszeti vizsgálat során számítottuk ki a lehetséges kockázati tényezőket.A statisztika technikái közé tartozott a leíró statisztika, ahol súlyoztuk az arányokat, majd az egyszerű elemzés és súlyozott khí négyzet próba.Majd súlyozott többszörös bináris logisztikus regressziót használtunk a stata 17 programban a "svy" parancs használatával.A multikollinearitás fennállását a modellben a varianciainflációs faktor segítségével értékeltük, míg a Hosmer-lemeshow-tesztet a modell illeszkedésének jóságának meghatározására alkalmaztuk.Továbbá, a megállapítások stabilitásának érdekében érzékenységi elemzést végeztünk bootstrapping segítségével, 1000 minta bevonásával. Eredmények:A depresszió előfordulása 2009-ben 6,19%, 2014-ben 4,91%, 2019-ben 4,05% volt.Az összes előfordulás 5,06%.A tanulmány kimutatja, hogy a depresszió befolyásoló tényezői például a női nem (EH:1,39, 95%MT:1,14-1,70) és az oktatási szint.A középiskolával rendelkezők esetében az (EH:1,29, 95% MT:1,05-1,59).A felsőoktatást végzettek esetében az (EH:1,48, 95%MT:1,09-2,01). A mentális betegségek előfordulása 2009-ben 3,38%, 2014-ben 3,01%, 2019-ben 8,92% volt.Közel 10%-os előfordulása volt 2019-ben, mely háromszor annyi, mint 2009-ben.Az összes előfordulás 5,06%. A tanulmány kimutatja, hogy a mentális befolyásoló tényezői például az alkoholfogyasztás, ez esetben az (EH:1,3, 95% MT:1,09-1,5) és pénzügyi helyzet.A jó anyagi helyzet esetében az (EH:1,22, 95% MT:0,96-1,55). A rossz anyagi helyzet során az (EH:1,06, 95% MT:0,87-1,3). Konklúzió:Az eredmények hangsúlyozzák a differenciált beavatkozások fontosságát, különösen a nők esetében. Az egészségpolitikának ki kell terjesztenie a nők mentális egészségét támogató nőcentrikus szolgáltatásokat. Továbbá kutatásokra van szükség az összefüggések pontosabb értékeléséhez.  

Témavezető: Ghanem Amr Sayed

Introduction: Diabetes and periodontitis, a gum disease, are significant contributors to global health and impact millions of people worldwide with a bi-directional relationship. Studies indicate that elevated blood sugar levels in individuals with diabetes can worsen periodontitis, a condition characterized by gum inflammation. Similarly, the persistent gum inflammation associated with periodontitis can hinder the management of blood sugar levels and potentially aggravate diabetes. Objective and hypothesis: To determine the prevalence of periodontitis and diabetes in the Pakistani population aged 19-70. To investigate possible mechanisms linking these conditions with socio-demographic factors, health indicators, oral health, and diabetes management outcomes. Methods: A cross-sectional survey was used with an online questionnaire sent online to diabetic patients that I know personally in Pakistan. A total of 99 responses were collected. Subjects reported their diabetes status and periodontal health together with age range, gender, socioeconomic background, smoking history, any other health problems, oral hygiene, and diabetes management. The relationships amongst variables were subsequently tested by Chi-square tests and multiple logistic regression model. Results: The results of the study showed a notable connection between periodontitis and diabetes. Diabetics were more likely to develop periodontitis than non-diabetics. Additionally, the study found that several factors, including age, smoking habits, and unmanaged diabetes, were identified as influential factors in the occurrence of both conditions. An especially remarkable connection was observed between certain diabetes management techniques and enhanced oral health results among people with diabetes. Conclusion: Our results call for multidisciplinary management of both conditions considering patient characteristics, health behaviors, and diabetes control strategies. Additional scientific studies are crucial to better characterize the causative mechanisms associated with this association and also to design effective treatments for the general health and wellness of individuals with periodontitis and diabetes.

Témavezető: Prof. Ghanem Amr Sayed

Absztrakt Bevezetés: A röplabdában a kemény talaj és az ízületek repetitív mozgások során történő túlterhelése negatívan befolyásolhatja az ízületek és az azokat körülvevő képletek épségét, stabilitását és funkcióját. A stabilitás elvesztése sérülésekhez vezethet, mely akár hosszú kihagyást és fájdalmas rehabilitációt jelenthet a sportoló számára. A röplabdázók komplex fejlesztésével és folyamatos mérésével eredményesebb felkészítés és kimagaslóbb teljesítmény érhető el, elkerülhetőbbé válnak a túlterheléses és instabilitásból adódó sérülések. Célok, hipotézisek: Feltételeztük, hogy egy célzott tornaprogram segítségével, proprioceptív tréninggel fejleszthető, javítható az ízületek stabilitása és ellenállóbbá válhatnak a sérülésekkel, külső behatásokkal szemben. Módszerek: A program elején és végén felmértük a röplabdázók eltéréseit stabilitás és állóképesség szempontjából. A célzott tornaprogramban, ami 8 héten keresztül heti kétszer, 30 percben valósult meg, 14 igazolt felnőtt női röplabdázó vett részt. A tornaprogram során speciálisan összeállított stabilitás, gyorsaságfejlesztő és proprioceptív gyakorlatsort biztosítottunk számukra. A stabilitást a single leg squat, mérlegállás, biceps in speed tesztek segítségével vizsgáltuk. A 90-90 teszt a hamstring izomzat flexibilitásáról adott információt. Ízületi mozgásterjedelem vizsgálatához az Apley scratch tesztet használtuk. A single leg hop teszttel a dinamikus egyensúlyt, a Davies teszttel a vállízület gyorsaságát vizsgáltuk. A wall sit teszt mérésével a combizmok erejéről tájékozódtunk. A Beighton score az ízületi lazaság meglétéről ad információt. Kutatásunk során nehézségként említhető az eszközök hiánya és a sportolók hiányzása. Eredmények: A torna csoportban szignifikáns javulást tapasztaltunk az alábbi felmért tesztek tekintetében: single leg squat teszt (jobb oldalon p <0,05); Apley scratch teszt (bal oldalon p <0,05); Davies teszt (p <0,001). A többi tesztünknél, mint single leg hop, mérlegállás, biceps in speed valamint a fent említett single leg squat bal oldal és apley scratch jobb oldal esetén nem szignifikáns javulást értünk el a játékosok eredményeiben. Összefoglalás: A felmért tesztek eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy a tornaprogram a résztvevő játékosok ízületi stabilitásában, ellenállóképességében pozitív irányú változást eredményezett. Eredményeink tükrében fontosnak tartjuk preventív célzattal bevezetni a sportolók edzéstervébe a proprioceptív tréninget és a stabilitás fejlesztését.  

Témavezető: Dr. Csepregi Éva