OETDK.

A hepatocelluláris carcinoma (HCC) a leggyakoribb májtumor, melynek előfordulása növekszik. Változatos megjelenést mutat vaszkularizációt és növekedési jelleget tekintve is, de típusosan prominens mérettel és vérellátással rendelkezik. Kezelésére irányuló leghatásosabb terápiának a primer sebészeti eltávolítást tekintjük, de az intervenciós radiológiai eljárások illetve a kemoterápia (Sorafenib- kezelés) is a betegellátás része. A Sorafenib (Nexavar) a vascular endothelial growth faktor (VEGF) receptoron át fejti ki angiogenesis gátló hatását, így csökkentve a kifejezetten gyorsan növő, jól vaszkularizált tumor vérellátását, de korábbi adatok alapján csak az életminőségre van pozitív hatással. Különböző képalkotó eljárások (CT és MR) segítségével lehetőség nyílik a terápia nyomon követesére, a gyakorlatban háromfázisú CT vizsgálatot alkalmaznak. Célkitűzés: vaszkularizációval (VEGF gátlással) szoros összefüggést mutató új markert találni a Sorafenib hatékonyságának igazolására háromfázisú CT vizsgálaton. Anyagok és módszerek: A kutatásunkban való részvételhez a pácienseknek az alábbi kritériumoknak kellett megfelelniük: szövettannal igazolt HCC, korábban nem lehetett sebészeti vagy intervenciós beavatkozás, aktív Sorafenib kezelés, a kezelés alatt rendelkezzenek legalább két, háromfázisú CT felvétellel, illetve a primer tumor mellett metastasissal is diagnosztizáltak legyenek. A vizsgálatot a DE KK OKK beteganyagán végeztük, 71 betegből 19-ben (16 férfi és 3 nő) találtunk metasztázist (összesen 24db-ot), ezen metasztázisok méretét és denzitását mértük meg artériás, portális és vénás fázisban. Az denzitás mérése a pontos összehasonlíthatóságához, mindig ugyanabban az anatómiai metszetben történt, a periférián 3 régióban a tumor széli részén. A metasztázisok CT felvételeken mért denzitás értékeit az aortában, valamint a vena portaeban és a vena cava inferiorban mérhető denzitások arányából kapott adatokkal hasonlítottuk össze. Eredmények: A metasztázisok méretével történő számítások alapján nem történt szignifikáns változás a CT felvételek között, de enyhe méretbeli progressziót tapasztalunk. Artériás fázisban nőtt, míg a további két fázisban csökkent a denzitás a két felvétel értékeit összehasonlítva. A Mann-Whitney teszt segítségével végzett statisztikai elemzés azonban nem mutatott szignifikáns eltérést egyik esetben sem. Összességében elmondhatjuk, hogy a Sorafenib kezelés hatékonyságának követésére a tumordenzitásának változása a mérettel szignifikáns összefüggést nem mutatott.

Témavezető: Dr. Papp Tamás és Dr. Károlyi Péter

Cél A tüdőembólia (PE) potenciálisan fatális kimenetelű sürgősségi kórállapot, melynek korszerű diagnosztikai módszere a PE protokollal készült mellkasi CT angiográfia. Sürgősségi állapotokban kiemelten fontos a megfelelő klinikai döntéshozatal, illetve a beteg állapotának leginkább megfelelő diagnosztikai módszer kiválasztása - fentiek segítésére rendelkezésre állnak klinikai döntéstámogató módszerek. A megfelelő beutalási kritériumok, az ALARA elv ismerete minden orvos számára elengedhetetlen. Célom a Debreceni Egyetem Klinikai Központ két sürgősségi osztályán PE angiográfiás protokollal végzett CT vizsgálatok eredményeinek értékelése és ezen páciensek egyéb adatainak (pl. életkor, D-dimer érték) statisztikai vizsgálata. Anyagok és módszerek A kutatásban szereplő mellkas CT angiográfiás vizsgálatokat 2022 augusztusában és szeptemberében végezték. Összesen 380 beteg (171/209 férfi/nő) adatait értékeltük ki. Vizsgáltuk a PE protokollal végzett CT-vizsgálatok eredményei és a D-dimer szintek összefüggéseit, valamint figyelembe vettük a D-dimer értéket befolyásoló faktorok közül az alábbi tényezőket: életkor, nem, malignitás, egyéb CT eltérések megléte. Ezen felül összehasonlítottuk az ezen időszakban egyéb protokollal készült mellkas CT és PE protokollal készült CT vizsgálatok sugárterhelését (n=1285). Eredmények Emelkedett D-dimer értékeket 344 (90,52%) esetben mértünk. Összesen 35 betegnél (9,21%) diagnosztizáltak PE-t, ezen esetekben szignifikánsan emelkedett D-dimer értékeket mértek (p<0,05). A PE protokoll alapján végzett mellkasi képalkotáshoz kapcsolódó sugárterhelés lényegesen alacsonyabb, mint a többi protokollé, beleértve a standard mellkasi CT-vizsgálatokat is (p<0,05). Megbeszélés A megfelelő klinikai indikációkra célzott protokollal készült képalkotó diagnosztikai vizsgálatok elvégzése segíti a vizsgálatok, így a betegutak optimalizálását, valamint a páciens sugárterhelésének csökkentését, a betegbiztonságot. A megfelelő diagnosztikai módszerek kiválasztására fontos döntéstámogató módszerek, illetve validált diagnosztikai tesztek, pontrendszerek rutinszerű alkalmazása.

Témavezető: Dr. Lánczi Levente István

Bevezetés: A prosztatarákos sejtekben a Gasztrin Releasing Peptid Receptorok (GRPR) fokozott mértékben fejeződnek ki. Mivel a bombezin analóg aminobenzoesav (AMBA) nagy affinitással kötődik a GRPR-hoz, így a szkandium-44 (44Sc)-jelzett AMBA ígéretes radiofarmakon lehet a GRPR pozitív prosztatatumorok PET képalkotásában. Jelen kísérlet során az újonnan szintetizált [44Sc]Sc-NODAGA-AMBA GRPR specificitását vizsgáltuk in vitro, illetve in vivo körülmények között PC-3 prosztatatumor (PCa) sejtek és xenograftok alkalmazásával. Anyagok és módszerek: A radiofarmakon GRPR szelektivitásának in vitro meghatározására receptor pozitív PC-3 PCa, illetve receptor negatív immortalizált humán keratinocyta (HaCaT) sejtvonalakat használtunk. A nyomjelző in vivo farmakokinetikáját, illetve tumor-targetáló képességét preklinikai, PC-3 prosztatatumoros CB17 SCID egereken teszteltük. [44Sc]Sc-NODAGA-AMBA (11,3±1,4 MBq), illetve a blokkolási kísérletek során bombezin és a radiofarmakon kombinációjának intravénás injektálása után, MiniPET felvételeket készítettünk a daganatos egerekről, melyek segítségével számszerű (SUV; standard felvételi érték) radiofarmakon-felvétel meghatározást végeztünk. A tumoros és egészséges kontroll állatok exterminálását követően ex vivo biodisztribúciós vizsgálatokkal határoztuk meg a radiofarmakon szervi eloszlását, amelyet %ID/g-ban fejeztünk ki. Eredmények: A PC-3 sejtekben 25-ször nagyobb [44Sc]Sc-NODAGA-AMBA akkumulációt tapasztaltunk a kontroll HaCaT sejtekhez viszonyítva, mely a radiofarmakon specifikus GRPR kötődését jelezte. A PET képek kvalitatív és kvantitatív elemzése során megfigyeltük, hogy a GRPR pozitív PC-3 tumorok egyértelműen azonosíthatóak voltak a radiojelzett peptidszármazékkal (SUVmean, SUVmax, T/M SUVmean, és T/M SUVmax értékek 60 perccel az injektálást követően sorrendben: 0,90±0,17; 1,54±0,18; 6,16±1,24; és 6,71±1,08). A bombezin kezelés során a PC-3 tumorokban in vivo (SUV) és ex vivo (%ID/g) egyaránt tapasztalt szignifikáns radiofarmakon-felvétel csökkenés (p≤0,01) megerősítette a [44Sc]Sc-NODAGA-AMBA receptor specificitását. Konklúzió: A [44Sc]Sc-NODAGA-AMBA kiváló GRPR kötődési tulajdonságai alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az újonnan szintetizált radiofarmakon értékes nyomjelző lehet a GRPR pozitív prosztatarákok PET diagnosztikájában.

Témavezető: Dr. Képes Zita és Dr. Trencsényi György

Bevezetés: A fém műtermék redukciós (MAR - metal artefact reduction) módszereket a fémekből vagy fémkomponensekből származó műtermékek csökkentésére használják a számítógépes tomográfiában (CT). A páciens testében lévő fém implantátumok a képminőséget befolyásolhatja a CT rekonstrukció során, amelyek műtermékként jelennek meg a kapott CT felvételeken. Célkitűzés: Kutatásunk során célul tűztük ki a fém műtermékek csökkentését a mikro-CT szkennelés és post-processing során. Kerestük azt a legjobb szkennelési beállítást, melyen a fém a lehető legkevesebb műterméket okozza, illetve az utólagos képfeldolgozás során alkalmazott MAR lehetőségeket is kutattuk. Módszerek: A vizsgálatokhoz különböző fantomokat készítettünk, melyek különböző fémeket tartalmaztak. Lemezcsavar, acéllemez anyával, csapágygolyó, alumínium golyó és acélrugó tartalmú fantomokat szkenneltünk különböző kV (kilovolt; 50-től-100-ig 10 kilovoltonként emelve), µA (mikroamper, 200, 140, 130, 120, 100 µA-ig csökkentve) értékekkel és szűrők (no-filter, Al, Cu, Al+Cu) alkalmazásával. Továbbá az egyes mintáknál különböző rotációs értékeket alkalmaztunk és elemeztük a képre/fém artefaktra való hatását. A méréseket a SkyScan 1272 mikro-CT berendezéssel végeztük. A post processinghez az NRecon programot használtuk, valamint a CTAn szoftver is segítségünkre volt a fém okozta artefaktok kvantitatív jellemzésében. További lehetőségként a nyers vetületi képeken Matlabban a fém artefaktot tartalmazó területeken a szomszédos pixel értékek átlagolásával lineáris görbeillesztést végeztünk, redukálva a fém és környezete közötti különbséget. Eredmények: Az alkalmazott szkennelési paraméterekre jellemző, hogy a növekvő kV mintavételezési beállításokkal a fém műtermékek fokozatosan csökkentek. A kisebb rotációs értékek jobb képminőséget eredményeztek. A post-processing során alkalmazott lineáris görbeillesztéses rekonstrukció alkalmazása is jelentősen javította a kapott képminőséget, csökkentve a fém okozta műterméket. Összefoglalás: A megfelelően megválasztott szkennelési paraméterek és a post-processing során alkalmazott MAR technika alkalmazása jelentősen javíthatja a mikro-CT vizsgálatok képminőségét, illetve a képek kvantitatív és kvalitatív diagnosztikai értékelhetőségét is.

Témavezető: Dr. Béresová Monika

A máj leggyakoribb primer daganata a hepatocellularis carcinoma (HCC), melynek incidenciája világszerte növekszik elsősorban a hepatotoxikus ágensek bevitelének megfelelően. A primer kezelés sebészi, de a kemoembolizáció is kiváló eredmények tud felmutatni, de az előrehaladott, inoperábilis HCC kezelésében a leghatásosabb terápiás módszernek a Sorafenib-kezelés bizonyult. A Sorafenib vagy ismertebb nevén Nexavar, az angiogenezist gátolva képes csökkenteni a tumor vérellátását, ezáltal a tumor méretét csökkenteni, a beteg életminőségét javítani képes. A képalkotó eljárások segítséget nyújtanak a terápia nyomon követésében. A tumor méretének követésére MR, illetve CT vizsgálatot használnak világszerte, de vaszkularizációjának a megítélésre a hétköznapi gyakorlatban a háromfázisú CT vizsgálat a legelterjedtebb. Feltételezésünk szerint a hipervaszkularizált tumorban a CT vizsgálat során a kontrasztanyag mennyisége az érújdonképződéssel korrelálva csökken, mely a daganat méretének csökkenése előtt már a terápiás válaszra engedhet köveztetni. Vizsgálatunk célja annak kimutatása, hogy a viabilis tumorszövet denzitásának a csökkenése korrelál-e a daganat későbbiekben bekövetkező esetleges morfológiai változásával. A retrospektív vizsgálat során a DE KK Nagyerdei Campuson már korábban elkészült CT vizsgálatok képanyagát használtuk. A kutatásunkban résztvevő pácienseket HCC-vel diagnosztizálták és Nexavarral kezelték a 2018-2023-as időszakban és legalább 2 CT felvétel készült a kezelés alatt, a vizsgálatból kizártuk a korábban operált vagy kemoembolizált betegeket. A kutatás során összesen 24 primer daganatot vizsgálhatunk, melyeknek lemértük a méretét és denzitását az artériás, portális és vénás fázisokban. A tumor perifériáján mért CT denzitás értékeket az aortában, valamint a vena portaeban és a vena cava inferiorban mért denzitással osztottuk, az így kapott arányszámot hasonlítottuk össze a tumor méretbeli változásával. Eredményeink alapján elmondhatjuk, hogy a kezelés hatására a primer tumor mérete és a denzitásuk is mindhárom fázisban csökkent, de szignifikáns különbség nem volt kimutatható. Összességében elmondhatjuk, hogy a tumor méret illetve a denzitás hasonlóan változik, de a kezelés hatékonyságának a követésére a tumor denzitása nem ad jobb megközelítést.

Témavezető: Dr. Papp Tamás

Introduction Lung cancer is a group of diseases characterized by abnormal division that begins in the cells of the lungs. Early detection of lung tumors is important for the patient’s survival. Positron emission tomography–computed tomography (PET-CT) is a nuclear medicine technique which has been preferably used in recent years. However, it is a highly time-consuming task for nuclear medicine experts to investigate individual images. Consequently, many automated segmentation algorithms were developed to reduce time and improve the efficacy of tumor detection in PET-CT images. Currently, there is a scarcity of published literature using radiomics parameters to compare the performance of different tumor segmentation algorithms on PET-CT images. Objective This research aims to address this gap by comparing the performance of two deep learning-based primary lung tumor segmentation algorithms nnU-Net (No New U-Net Convolutional Neural Network) and RECOMIA (Research Consortium for Medical Image Analysis) using radiomics parameters. Methods As approved by the institutional ethics committee, the PET-CT images of 42 patients in University of Debrecen’s Hospital were collected and anonymized. Using Wilcoxon signed-rank test, the predictions done by nnU-Net and RECOMIA “Lung Cancer FDG-PET/CT v1.5” were compared with the manual masks created by two nuclear medicine experts. The comparison based on eight groups of radiomics parameters calculated by the pyradiomics software, including first order, 3D Shape, 2D shape, Gray Level Co-occurrence Matrix (GLCM), Gray Level Size Zone Matrix (GLSZM), Gray Level Run Length Matrix (GLRLM), Neighboring Gray Tone Difference Matrix (NGTDM) and Gray Level Dependence Matrix (GLDM) features. The combined p-values were calculated using Brown’s method and the absolute values of correlation were added up. Results The combined p-values of nnU-Net and RECOMIA segmentation algorithms were 0.712 and 0, respectively. The sums of absolute values of correlation of nnU-Net and RECOMIA segmentation algorithms were 35.426 and 25.538, respectively. The RECOMIA segmentation algorithm shows statistically greater differences with the manual mask, therefore we assumed it showed worse performance than nnU-Net. Conclusion We were able to evaluate the rank of segmentation algorithms, particularly, nnU-Net outperformed RECOMIA. We suggest ongoing research applying this method to other algorithms to assist the selection for specific clinical and research needs.

Témavezető: Dr. Opposits Gábor

A sürgősségi radiológiai osztályokon a mellkasi röntgenfelvételek (CXR) növekvő mennyisége jelentős kihívás elé állítja a radiológusokat, ami gyakran elhúzódó értékeléshez és diagnózishoz vezet, ezáltal negatív következményekkel jár a betegellátásra nézve. A mesterséges intelligencia (MI) ígéretes eszközként jelent meg e kihívás kezelésére a CXR-értékelés automatizálásával és a klinikusok számára történő gyors visszajelzéssel. Retrospektív tanulmányunk arra irányult, hogy a sürgősségi radiológiai gyakorlatban vizsgáljuk a mesterséges intelligencia által asszisztált CXR-értékelés hatását az lelet megfordulási időre (TAT) és a diagnosztikai pontosságra a nem MI-alapú értékeléssel összehasonlítva. Két CXR-gyűjteményt elemeztünk retrospektív módon. Az első csoport 3657 mellkasröntgen-felvételt tartalmazott, amelyeket 2022 áprilisa és 2022 októbere között rögzítettek. Ezek közül 1753 lelet készült mesterséges intelligencia segítségével, 1904 pedig anélkül. A második csoport azon 2021 novembere és 2022 augusztusa között gyűjtött CXR-eket foglalta magába, amelyeken 24 órán belül CT-megerősítés történt. A felvételek MI elemzését a Lunit Insight CXR program végezte. Az első csoportnál lelet megfordulási idők (TAT) a másodiknál pedig negatív prediktív érték (NPV) vizsgálata történt. Statisztikailag szignifikáns különbséget tapasztaltunk a MI-asszisztált és a nem MI-asszisztált CXR-értékelés időtartama között (255,4 ± 167,3 másodperc vs. 239,7 ± 160,6 másodperc, p < 0,001). A második csoportban az MI-asszisztált felvételek NPV értéke 0,983 volt, ami megfelel a szakirodalomban közölt értéknek. Kutatásunk eredményei azt jelzik, hogy a MI-asszisztált CXR-értékelés csupán kismértékben növeli meg a TAT-időt anélkül, hogy a NPV csökkenne, ami potenciálisan a betegek jobb kimeneteléhez és az egészségügyi költségek csökkenéséhez vezethet. Tanulmányunk ezáltal előzetes bizonyítékot szolgáltat a mesterséges intelligencia sürgősségi radiológiai gyakorlatba való integrálásának támogatására.

Témavezető: Dr. Sik Máté és Prof. Dr. Berényi Ervin

        A tüdőembólia, vagy pulmonális embólia (PE) a tüdő fő és/vagy mellék artériáinak elzáródása vérrög által. Ez leggyakrabban mélyvénás trombózis által keletkezik, ami nagyrészt a láb vénás rendszeréből származó thrombus leszakadásából ered. A nagy esetszám (incidencia: 39-115 eset/100000 lakos/év) okán fontos a panaszos betegek gyors és hatékony kivizsgálása (anamnézis, fizikális vizsgálat, laborértékek), illetve CT angiográfia elvégzése az iránydiagnózis megerősítéséhez és a pozitív esetek további célzott ellátásához. A pulmonális embólia diagnosztizálásának gold standard metódusa a pulmonális  CT angiográfia, mely egy ionizáló sugárzással és intravénás kontrasztanyag adásával járó képalkotó vizsgálat. A készült képeken az embólus kontrasztanyag telődési defektusként jelenik meg az ér lumenén belül. A gyors rizikóbecsléshez több nemzetközileg elfogadott kritériumrendszer áll a kezelőorvos rendelkezésére.             Vizsgálatom során a PESI- pulmonális embólia súlyossági index és a Wells pulmonális embólia kritériumokat hasonlítottam össze egymással, melyik becsüli hatékonyabban a rizikót és ezáltal az embólus valószínűségét.             Az előbb említett rendszerek kritériumaitól függetlenül minden betegnél figyelembe vettem  a D-dimer értéket is. A pozitív és negatív esetek elkülönítésében CT angiográfiás vizsgálatot használtam. A 6 hónapos vizsgálati időszak alatt 200 tüdőembólia gyanúval DE KK SBO-ra érkezett beteg adatait és képanyagát tekintettem át retrospektív módon. A betegek átlagéletkora férfiaknál 61, nőknél 59 év volt. Pozitív klinikai kórkép esetén a D-dimer értéke a referenciatartományt minden esetben meghaladta, ennek átlagos megjelenése férfiaknál 5.85, nőknél 18.35 volt. A Wells és PESI score-okkal összevetve a magasabb pontértékeknek megfelelően nőtt a pulmonális embólia előfordulása, de szignifikáns mértékű összefüggést nem találtunk a statisztikai elemzés során.             Következtetés: A vizsgált kritériumrendszerek elsősorban a magasabb pontszám (klinikailag is tüneteket produkáló betegek) kapcsán viszonylag megbízhatóan jelzik a tüdőembóliát, míg az alacsony pontszámok kapcsán lényegében kizárható annak jelenléte. Eredményeink alapján elmondhatjuk, hogy DE KK SBO-n is leggyakoribb vizsgálati indikációként szereplő magas D-dimer érték a legmegbízhatóbb marker a CT-vel kimutatható tüdőembóliák kapcsán.

Témavezető: Dr. Papp Tamás és Dr. Sayed-Ahmad Mustafa

CT esetén a betegek effektív dózisa lényegesen függ az aktuálisan vizsgált testrégiótól is. A Debreceni Egyetemen kifejlesztett dózismonitorozó program a CT protokoll alapján próbálja kiválasztani az eltérő testrégiókat (koponya, nyak, fej-nyak, mellkas, has és törzs). Ha azonban a vizsgálat során el kell térni a protokolltól, akkor a testtájék azonosítása, és így a dózisérték is hibás lesz. Ezen hibalehetőségek minimalizálásának, illetve a radiográfusok feladatainak egyszerűsítésének érdekében a munkánk célja az volt, hogy kifejlesszünk egy mesterséges intelligencián (MI) alapuló algoritmust, amely képes felismerni a lokalizáló scan alapján a sorozatban vizsgált testrészeket, és ezáltal majd pontosabb effektív dózist számolni. Először a fej-nyak, mellkas és törzs régiók szerint közel 10 ezer betegvizsgálat AP és laterális lokalizáló képei kerültek összegyűjtésre. Ezután minden képből digitálisan ki lettek vágva az egyes sorozatok tartományai, majd a CT protokoll alapján feltételezett 6 testtájéknak megfelelő mappába lettek automatikusan rendezve. Majd minden képet egyesével ellenőriztünk, hogy helyesen lettek-e azonosítva. Amelyek nem, azokat töröltük a könyvtárakból. Az ilyen módon előszelektált képekből jött létre az MI alapú testrégiót azonosító modell tanító adathalmaza. A szortírozáshoz és osztályozáshoz a nyílt forráskódú Keras API-ra épülő szoftvert felhasználva fejlesztettük a konkrét algoritmust. A Convolutional Neural Network architektúrát használó rendszer 229414 paraméterből és 5 db convolutional layer-ből áll. Betanítására a képek 80%-át, tesztelésre a maradék 20%-ot használtuk, az optimális modell kiválasztásához pedig 5-szörös keresztvalidációt alkalmaztunk, mivel 5 eltérő modellt alakítottunk ki.   Az osztályozó modell jósága, pontossága (accuracy) 99,83 % lett, 0,0023 szórás mellett. Egy-egy modell tanítása 1,5 órába telt. Ugyanakkor a beépített párhuzamosítás után a teljes betanítási folyamat az 5 modellel a keresztvalidációval együtt megközelítően szintén közel 1,5 óra alatt készült el. A kiválasztott modellel egy kép osztályba sorolásához 0,05 másodpercre volt szükség. Az így kialakított Python környezetben használható modell az egyetemi CT dózismonitorozó rendszerbe könnyen integrálható.  A CT vizsgálatok aktuális testrégiói jól azonosíthatóak a lokalizáló scan és az MI segítségével.

Témavezető: Dr. Balkay László

Bevezetés: A mellkas CT vizsgálatokat gyakran használták a 2019-es koronavírus okozta megbetegedésben a tüdő kóros elváltozásainak kimutatására és a betegség progressziójának nyomon követésére a kezelési folyamat során.  A CT felvételeken végzett textúra elemzés egy további eszköz lehet a mellkas CT kiértékelésében olyan betegeknél, akiknél a COVID-19 vírusfertőzéshez kapcsolódó tüdőgyulladás klinikai gyanúja áll fenn. Célkitűzés: Célunk volt felmérni a textúra analízis jelentőségét a koronavírus (SARS-CoV-2) és egyéb etológiájú tüdőgyulladás megkülönböztetésére mellkas CT képeken. Anyagok és módszerek: 2020-ból származó 53 beteg COVID-19 diagnózissal igazolt (PCR teszt pozitív) és 2019-es évből 53 kontroll személy (nem covidos) CT képanyagának a textúra elemzését végeztük. Minden esetben intersticiális tüdőgyulladásra utaló, GGO (ground glass opacity) CT jelek voltak jellemzőek. A textúra analízist LIFEx programmal végeztük. A tüdő ablakos CT képeken a léziókon 3D ROI kijelölés manuálisan történt a GGO centrumára fókuszálva. A 95 textúra index közül a GLCM (gray-level co-occurrence matrix), GLRLM (gray-level run length matrix), GLZLM (gray-level zone length matrix) és az NGTDM (neighborhood gray-tone difference matrix) alapú paraméterekre fókuszáltunk. Statisztikai elemzést SPSS szoftverrel végeztük, a normalitás vizsgálat után, két mintás t- próba, Mann-Whitney U teszt és ROC görbeelemzés is történt. Eredmények: Szignifikáns különbség a két vizsgált csoport között (p≤0.001) a GLCM alapú számolások esetén 6, a GLRLM mátrix számolások esetén 4, és a GLZLM mátrix számolások esetén 7, az NGTDM mátrix alapú számolások esetén 2 textúra paraméterre volt jellemző. ROC görbeelemzést is végeztünk, mely esetén a szignifikáns paraméterek görbe alatti területe AUC>0.8; p=0.000 értékekkel megfelelő szenzitivitással és specificitással differenciálhatják a COVID-19 okozta tüdőgyulladást a más etiológiájú tüdőgyulladásoktól. Összefoglalás: A textúra analízis nem invazív módszerként használható a COVID-19-ben előforduló tüdőgyulladás és a nem covidos tüdőgyulladás megkülönböztetésére, illetve segíthet a COVID-19-ben szenvedő betegek jobb prognózisában és diagnosztizálásában.

Témavezető: Dr. Béresová Monika

Absztrakt Bevezetés: Manapság széles körben elterjedt a 3D nyomtatás alkalmazása az orvostudományban és az élet más területén is. A háromdimenziós nyomtatás az orvoslás szempontjából lehetővé teszi az anatómiailag pontosan illeszkedő és páciensspecifikus eszközök gyártását. A nagy mágneses térerők mindennapi használata (≥3 T) felé haladva mind az RF (B1), mind a statikus (B0) mágneses mezők inhomogenitása növekszik, ami motivál minket egy reális fej alakú fantom megtervezésére, különösen az MR spektroszkópiai képalkotáshoz. Az ilyen fantomok az emberi agyhoz hasonló képeket kell, hogy nyújtsanak, és megbízható eszközként kell szolgáljanak az MRI-módszerek fejlesztéséhez és vizsgálatokhoz, valamint a minőségellenőrzéshez. A tanulmányunk célja egy agyat utánzó metabolitokkal töltött, realisztikus fej alakú fantom kifejlesztése és jellemzése MRS és mágneses rezonancia spektroszkópiai képalkotáshoz 3 T MRI-berendezésben. Módszerek: 3D nyomtatás segítségével egy ovoid alakú tartályt építettünk 4 kompartmenttel. A fantomot úgy terveztük, hogy robosztus legyen a melegedéssel, mechanikai sérülésekkel és szivárgással szemben, és könnyen újratölthető legyen. 6 agyszövetet utánzó metabolitot (Cho,Cre,NAA,Lip,H2o,Lac) vontunk be a spektroszkópiába. A fantomot lokalizált single voxel spektroszkópia és gyors teljes térfogati spektroszkópiai képalkotás, valamint zsírszuppresszió szempontjából is értékeltük. Továbbá a T1 és T2 relaxációs értékeket is megvizsgáltuk. Eredmények: A T1 és T2 relaxációs térképek az emberi agyéhoz hasonló eloszlást mutattak, ahogyan az in vivo várható volt. A metabolitok koncentrációját single voxeles és teljes térfogatos spektroszkópiával ellenőriztük, ami átlagosan kevesebb mint 10%-os eltérést mutatott. Következtetések: Egy 3D-s fej alakú fantomot mutattunk be emberi agyi képalkotásra és spektroszkópiai képalkotásra 3 T MRI-ben, ami egy reális fantom és lehetővé teszi a módszertan fejlesztését, valamint a QC (quality controll) ellenőrzéseket MR berendezéseknél.

Témavezető: Dr. Veres Gergő

A koraszülöttek esetében a röntgenvizsgálatok a mai napig elengedhetetlen részét képezik a diagnózis felállításnak és a terápia ellenőrzésnek. A sugárzás okozta károsodás a koraszülötteket különösképpen veszélyezteti, ezért fontos felmérni, hogyan csökkenthető az őket érő sugárzás mértéke. Célunk volt számszerűsíteni, hogy mennyi röntgenfelvétel készül a koraszülöttekről és ezt nemzetközi adatokkal összehasonlítva, milyen sugárterhelésnek vannak kitéve. Retrospektív vizsgálatunk során 2022.01.01–2023.07.01 között, a DE-KK Neonatális Intenzív Centrumában ápolt 1500 gramm alatti koraszülötteket vizsgáltuk. 151 koraszülött adatát dolgoztuk fel. A betegeket súlyuk szerint 3 csoportba osztottuk be. Felmértük, mennyi röntgenfelvétel készült és milyen indikációkkal az egyes súlycsoportokban. Emellett próbáltuk meghatározni az őket érő sugárterhelés mértékét is. A legnagyobb 1 főre jutó felvételek száma a legkisebb súlykategóriában készült, itt egy gyermekre átlagosan 6 felvétel jut. A középső súlykategóriában 3, a legnagyobb súlycsoportban 2 felvétel. A legtöbb felvétel a behelyezett katéterek, tubusok helyzetének ellenőrzése miatt készült. A kutatásunk során nehézséget jelentett a tényleges sugárdózisok meghatározása az ott használt röntgengép hiányosságai miatt. Emiatt modelleztük a körülményeket az osztályon leggyakrabban használt beállításokkal. Habár a sugárdózis megfelelt az európai előírásoknak, továbbra is problémát jelentett az auditálhatóság és a digitalizáltság kérdése. Ez olyannyira figyelemfelkeltő eredmény volt, hogy az osztályra egy már digitalizált és az aktuális sugárdózist visszajelző eszköz került beszerzésre. További kérdés volt a szórt sugárzás mértéke az osztály speciális körülményei miatt. Emiatt egy második modellkísérlet is történt, mely alapján új osztályos protokoll kidolgozása vált lehetővé, a szinte elhanyagolhatónak mért szórt sugárzási értékek alapján. A koraszülöttek ellátása során a röntgenfelvétel készítése továbbra is elengedhetetlen. Mindezért fontos, hogy a betegbiztonság és az intenzív osztályos munka szempontjából is a legmegfelelőbb eszközöket és protokollokat használjuk. A képalkotó diagnosztika fejlődésével lehetőség nyílik alternatív diagnosztikai eszközök bevezetésére is, amelyekkel a koraszülötteket érintő sugárterhelés csökkenthető. Erre jó lehetőséget kínálhat az ultrahangos vizsgálatok számának növelése. Nemzetközi kutatások alátámasztják, hogy az ultrahang képalkotás képes lehet bizonyos röntgenvizsgálatok kiváltására.

Témavezető: Dr. Kovács-Pászthy Balázs és Dr. Gaál Veronika